A Költségvetési Tanácsnak (KT) a bevételi és kiadási előirányzatok módosításának hitelességére és végrehajthatóságára vonatkozóan nincsenek alapvető ellenvetései a 2016. évi központi költségvetés módosításával kapcsolatban – közölte a KT csütörtökön. A tanács csütörtöki ülésén véleményezte a tervezetet, amit április 25-én kapott meg a nemzetgazdasági miniszter véleménykérő levele mellékleteként.
A KT szerint az előirányzat-változások azonosan, 401,3 milliárd forinttal növelik a büdzsé bevételi és kiadási főösszegét, így az államháztartás pénzforgalmi hiánya és adóssága nem változik. A tanács a bevételi előirányzatok megemelését megalapozottnak tartja. A testület az államháztartás 2016. évi uniós módszertan szerinti 2 százalékos GDP-arányos hiánycélját a magasabb kiadásokkal együtt is teljesíthetőnek látja. Ez alacsonyabb a stabilitási törvényben meghatározott 3 százaléknál, ami azt jelenti, hogy a hiányra vonatkozó követelmény akkor is teljesül, ha a GDP, vagy az egyenleg a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul.
Az EU is cicceghet – egyetértően
A tanács szerint az államadósság-szabály is teljesül, mivel a változatlan árfolyamon számított és az EU-támogatások megelőlegezéséből eredő adósságnövekménnyel korrigált GDP-arányos bruttó államadósság 2016 végére várhatóan csökken az egy évvel korábbihoz képest. Fontosnak tartják, hogy a költségvetés végrehajtása során a kormány figyeljen az Európai Unió szabályai szerint számolt adósságráta alakulására is, hogy ennek előírt mértékű csökkenését ne veszélyeztetesse a pénzforgalmi hiánynak az EU támogatások megelőlegezése miatti esetleges növekedése.
A Költségvetési Tanács támogatja, hogy a tervezet növeli a tartalékokat, azaz a kiadási előirányzatokat a várhatóan keletkező többletbevételeknél kisebb mértékben emeli meg, mert ezáltal erősödik a költségvetés végrehajtásának biztonsága. A tanács szerint a 2013-ban megindult gazdasági növekedés 2016-ban folytatódik, ami azonban nem zárja ki a növekedés dinamikájának évközi ingadozását. A kedvező munkaerőpiaci folyamatok, a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset emelkedése révén 2016-ban a fogyasztás volumene várhatóan több mint 3 százalékkal bővül.
A kiadási előirányzatok növekedése hozzájárul a beruházási ráta növekedéséhez, és egyszeri jellege miatt nem veszélyezteti a költségvetési egyensúlyt. A tanács tudomásul vette, hogy sor kerül az oktatási intézményrendszer működésének pénzügyi konszolidációjára.
Az országvédelmi alap emelkedik
A központi költségvetés kiadási oldalán az előirányzatok emelésére, új előirányzatokra a fedezet megteremtését lehetővé teszik az adóalapok kedvező alakulása, a növekedési adóhitel nagyfokú kihasználása, a fizetési fegyelem, valamint az adóbeszedés hatékonyságának javítására irányuló korábbi kormányintézkedésekből eredő magasabb adó- és járulékbevételek.
Szerintük ha az uniós bevételek megelőlegezését szolgáló költségvetési kifizetések emelkednének, akkor az növelné a pénzforgalmi hiányt, és ezen keresztül az államadósságot. Ezt a növekményt a stabilitási törvény szerinti államadósság-szabály szempontjából figyelmen kívül kell hagyni, az uniós szabály szerinti államadósságba azonban beleszámít.
A tanács egyetért azzal, hogy a tervezet a kiadási előirányzatokat a várhatóan keletkező többletbevételeknél kisebb mértékben emeli meg, azaz növeli a tartalékokat. A tanács üdvözölte, hogy a 2016-os költségvetésben a véleménye alapján 30 milliárd forinttal megemelt, majd a költségvetési tárgyalás során ugyanilyen összeggel lecsökkentett országvédelmi alapot megemelik – olvasható a KT véleményében. (MTI)
