A magyar kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában, ugyanakkor tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróság magyar cafeteria-rendszerről szóló döntését – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő keddi sajtótájékoztatóján. Mint írtuk, kedden az Európai Unió Bírósága is kimondta, hogy a magyar cafeteria-szabályok több uniós előírást is sértenek.
Kovács szerint “bűzlik” az ügy
Miközben tudomásul vesszük, és tiszteletben tartjuk a döntést, Magyarország kormányának elszántsága nem változott meg azzal kapcsolatban, hogy az Erzsébet-programot megvédje, megtartsa – mondta a kormányszóvivő azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió Bírósága keddi ítéletében azt mondta ki, hogy nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az “Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemei.
Közölte: a kormány szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és egy olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az Európai Unió követelményeinek, de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét. Hangsúlyozta: a 2016-ra meghirdetett programok, illetve az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak, a pályázatok lezajlanak, a pénz, illetve a keretek rendelkezésre állnak.
Kovács Zoltán a döntést Magyarország és a magyar emberek számára kedvezőtlennek ítélte, és kiemelte, hogy egy sikeres, jól működő programról van szó. Mint mondta, az elmúlt években 48 ezer munkaadó és több mint 2 millió felhasználó élt a program adta lehetőségekkel, valamint 58 ezer elfogadóhely jött létre, ennek révén pedig több mint 600 ezren, ezen belül 300 ezer gyermek szociális üdültetését és pihenését tette lehetővé a program.
Arra a kérdésre, számítanak-e arra, hogy a piacról kiszorult francia cégek kártérítési igényt támaszthatnak a magyar kormány ellen, Kovács Zoltán azt mondta: “az egész ügy ebben az értelemben bűzlik”, mert a multinacionális cégek feljelentése alapján született az eljárás, és ez szerinte “át is üt az ítélet tartalmán”.
Az Európai Unió Bírósága is elmeszelte
Kedden döntött az Európai Unió Bírósága: nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemei, amely rendszerek Magyarországon lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy a munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett biztosítsanak béren kívüli juttatást.
Először az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP) miatt Magyarországgal szemben. A vizsgálatból nyilvános vita, majd per lett, amit az EU április 10-én indított a Európai Unió Bírósága előtt. Az Európai Bizottság még tavaly szeptemberben mondta ki, hogy több ponton is ellentétes az uniós joggal a magyarországi cafeteria-szabályozás.
Több uniós szabályt is sértenek
Most az Európai Unió Bírósága is kimondta: a magyar cafeteria-szabályok akadályozzák a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, hátrányosan megkülönböztették más tagállamok cégeit, amelyek ezzel kiszorultak a magyar cafeteria piacról.
Az Európai Unió Bírósága most öt pontban meszelte el a magyar szabályokat:
- A magyar jogszabály alapján olyan cégek nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát, amelyeknek más uniós tagállamban van a székhelyük, csak a magyarországi társaságok. Ez sérti azt az irányelvet, hogy a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.
- A magyar szabályok azt is megszabják, hogy milyen formában működjön az a cég, amely SZÉP-kártyát akar kibocsátani, és arra is kötelezi a kártya kibocsátóját, hogy csak magyar cég leányvállalataként működhet. Ez is kizárja a külföldi cégeket, és a bíróság megállapította, hogy emiatt a magyar szabályok nem egyeztethetők össze azzal az irányelvvel, mely szerint a szolgáltatókat nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a székhelyük alapján.
- A magyar cafeteria-szabályoknak csak a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek megfelelni, ugyanis az előírás szerint a SZÉP-kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Ez is a cégek székhelye szerinti hátrányos megkülönböztetés.
- A kistelepüléseken való jelenlét megkövetelésével a magyar szabály megfosztja a külföldi cégeket attól a joguktól is, hogy magyarországi letelepedés nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett döntsenek.
- A bíróság azt is ellentétesnek találta az uniós joggal, hogy a magyar szabályok monopol helyzetbe hozták a a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt (MNÜA), mellyel megsértettük a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát is. Az utalványokat a törvény szerint csak az MNÜA árulhatja a munkáltatóknak, és a bevételeket szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordíthatja.
A kormánynak nemigen volt más választása, minthogy korrigáljon az ítélet alapján.
Az európai ítélet után is zavartalanul elfogadják az Erzsébet-utalványokat
Az Erzsébet-utalványok – akár papíralapon, akár kártyán rendelve – továbbra is a béren kívüli juttatás részeként adhatók, ezt a hatályos adójogszabályok biztosítják. Az Erzsébet-utalványok kibocsátása, elfogadása és beváltása elektronikus kártya formájában is zavartalanul folyik tovább – erősítette meg az Erzsébet-program honlapján olvasható közlemény azt követően, hogy az Európai Unió Bírósága az uniós joggal összeférhetetlennek mondta ki a SZÉP-kártya és az “Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemeit.
