2015. január–decemberben 4,2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek (bruttóban és nettóban is) az előző év azonos időszakához viszonyítva. A decemberi keresetnövekedésre is hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék.
2015. január–decemberben:
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 247 800 forint volt.
- A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (494 000 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (146 800 forint).
- A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 182 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9600, illetve 9300 forint volt.
- Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 162 300 forint volt. 2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 169 100 forintra becsülhető.
- A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 261 100 forint volt (a növekedés itt is 4,2 százalékos). A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1%.
2015. január–decemberben az előző év azonos időszakához képest a kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága miatt volt egyforma (4,2 százalékos) a növekedés a nettó és a bruttó kereseteknél is. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 4,5, ezen belül a vállalkozásoknál 3,8, a költségvetés területén 6,3, a nonprofit szervezeteknél 3,2 százalékkal nőttek a keresetek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 79 800 forint volt, és mindössze 2,2 százalékkal emelkedett tavaly.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek (0,2 százalékponttal) kisebb ütemben emelkedtek, mint a keresetek.
Elemzők: idén még jobban nőhetnek a keresetek
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a bruttó bérek 3-4 százalékkal, a nettó keresetek pedig több mint 5 százalékkal nőhetnek annak köszönhetően, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékponttal 15 százalékra csökkent.
Az elemző kifejtette: amennyiben az üzemanyagárak nem csökkennek tovább számottevően, 0,7 százalékos lehet idén az inflációs ráta. Csakúgy, mint a tavalyi évben, lendületesen nőhetnek tovább a reálbérek is 2016-ban, így a háztartások fogyasztása stabil alapot jelenthet a GDP növekedéshez. A bank várakozása szerint idén 2,2 százalékkal nőhet a magyar GDP.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedést, az adóváltozások miatt pedig 5,5 százalékos nettó emelkedést jelzett előre, ami a várt 1,5 százalékos infláció mellett 4-4,5 százalékos reálbér emelkedést eredményezhet.
Hozzátette: egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, valamint egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése, ami tovább növelheti az átlagkereseteket. Felfelé mutató kockázatot jelent a minimálbérek jelentős, 5,7 százalékos növelése is.
Az inflációt mérsékelheti az olajárak tartós csökkenése, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, csaknem 5 százalékkal emelkedhetnek. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje – írta az elemző.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, a reálbér-emelkedés meghaladhatja a 6 százalékot, a növekedés mértékét pedig növelheti az is, hogy a kétgyermekes családoknál 10 ezerről 12,5 ezer forintra nőtt gyermekenkénti adókedvezmény.
Kifejtette: az idén 5-6 százalékos bruttó átlagbér-emelkedéssel lehet számolni, egyrészt a minimálbér emelése miatt. Másrészt több szektorban – például a kiskereskedelemben – munkaerőhiány alakult ki, ez pedig a bérek emelkedéséhez vezethet.
A friss béradatokról úgy vélekedett: a több mint 4 százalékos múlt évi emelkedés megfelel a várakozásoknak. A reálbérek a negatív – mínusz 0,1 százalékos – tavalyi átlagos infláció miatt 4,3 százalékkal nőttek, ez pedig többek között a belső fogyasztásnak, a kiskereskedelemnek adott lendületet.
Az NGM elégedett
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közölte, a tavalyi növekedéssel együtt már három éve folyamatosan emelkednek a reálbérek Magyarországon, köszönhetően a folyamatos béremeléseknek, az alacsony inflációs környezetnek és az évről-évre emelkedő minimálbérnek.
