A sajtótájékoztatót öt szakszervezeti konföderáció: az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), Liga Szakszervezetek, a MaSzSz, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) közösen tartotta. Kordás László kiemelte: azért dönt majd a kormány a jövő évi bérekről, mert a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a szociális partnerek nem tudtak megegyezni a béremelések mértékéről.
A munkáltatói oldal ultimátumot intézett a munkavállalói oldalhoz, hogy csak akkor állapodnak meg, ha a szakszervezetek elfogadják a munkaadók ajánlatát. A szakszervezetek azonban az ajánlatot nem tudták támogatni – tette hozzá. Így aztán a kormány fog (valószínűleg szerdán) döntést hozni a legkisebb bérekről.
A MaSzSz elnöke arról is beszámolt, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum jövőre tervezett értékét a kormánynak a jogszabályi kötelezettségek miatt pénteken, a Gazdasági Társadalmi Tanács ülésén még meg kell vitatnia, ez a testület azonban már érdemben nem befolyásolja a kormány döntését.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a gazdasági, politikai döntések befolyásolása érdekében a szakszervezeteknek élniük kell a szakszervezeti, munkavállalói jogokkal.
Messze nem tudtak megegyezni
A VKF-fórumon a 2016-os minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértékét a szakszervezeti oldal bruttó 7, illetve 7,4 százalékban javasolta. A munkáltatói oldal viszont bruttó 4,76 és 4,91 százalékos béremelési javaslatot tett. A munkavállalói oldal ajánlata révén a minimálbér a jelenlegi bruttó 105 ezerről jövőre 112 000 forintra, a garantált bérminimum pedig bruttó 122 ezerről 131 000 forintra emelkedett volna.
