Sokadszorra fordul elő, hogy a kormány valami jó ötletet vinne véghez, aztán az utolsó pillanatban fentről leszól valaki, hogy ez így nem jó, mást kéne helyzetbe hozni, át is szabják a tervet alfától ómegáig. Ezúttal a lakossági energiahatékonysági támogatások estek áldozatul az Index cikke szerint.
Lett volna rá akarat és töméntelen uniós forrás, hogy ne az utcát fűtse a lakosság a rosszul szigetelt házakkal, ráadásul ezzel marha nagy rezsicsökkentést hajtson végre magának. A cikk szerint azonban a kormány úgy döntött, inkább a középületek energiamegtartását helyezik középpontba, a lakosságnak meg maradnak a kamatmentes hitelek (100 milliárd forint értékben). De hát amennyi pénze az embereknek van, nem biztos, hogy bármilyen hitelt vissza tudnának téríteni.
Jó TEK-nek lenni
A kormány a hitelekre 100 milliárd forintot különítene el, a korábban lakossági támogatásra elkülönített 90 milliárd menne a középületekre. Például a terrorelhárító TEK is 1,78 milliárdot kapna hőszigetelésre.
Lázár János már ősszel belengette a mostani változtatást, akkor is volt fölháborodás. Összesen 450 milliárd forintot kapott az ország az energiahatékonysági projektekre, amit több operatív programon keresztül lehetett lehívni. Ebbe mindenféle támogatás bele volt kalkulálva, de vissza nem térítendőt most már csak a közintézmények kapnak.
Jöttek ezután a gyorsan összedobott miniszterelnökségi indokok: gyorsan csökkenteni kell az állam kiadásait, uniós forrást nem lehet a lakosságnak adni vissza nem térítendő formában és különben sem adnak semmit ingyen, mert az rossz irányba vinné a társadalmat.
Kamuindokok
Ebben persze sok minden nem igaz, 2020-ig már elkülönített a kormány korábban 140 milliárdnyi lakossági támogatást. Az sem igaz, hogy az emberek ne kaphatnának pénzt erre Brüsszeltől, csak annyi az előírás, hogy kell egy állami közvetítő is. Vannak persze teóriák, hogy miért döntött így a kormány, pl. hogy minél több EU-forrást hívjanak le.
Az eredeti 450 milliárd forintot zömmel két nagy programmal, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programmal (GINOP) és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programmal (KEHOP) osztották volna szét (204, illetve 181 milliárd forintot kaptak ezen alapok). A KEHOP része volt a 887 milliárdnyi vissza nem térítendő támogatás is.
Jobb volt az eredeti
Az eredeti konstrukció úgy festett volna, hogy 45 százalék önrész, 40 százalék vissza nem térítendő támogatás és 15 százalék kedvezményes hitel lett volna. Az új viszont 34 százalék önrészt ír elő, a maradék a hitel. Az önrész már eddig az emberek zömét kizárta a megtakarítások hiánya miatt, ez a hitel miatt fokozódni fog, sokan megijedhetnek tőle, a szakemberek nem is várnak nagy érdeklődést a program iránt.
Érdekesség, hogy a kormány a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában a lakóépületekben nemrég még 38 petajoule energiamegtakarítást tűzött ki 2020-ig, míg a középületeknél 1,6 petajoule-t. Ezzel is szembemennek most, pedig az orosz függésen is enyhítene, ha nem a szabadba menne ki a megtermelt hő a rosszul szigetelt lakásokból. Ráadásul a középületek csak a töredékét, a lakóépületek az egyharmadát teszik ki az energiafogyasztásnak.
Jót tenne az országnak a szigetelés
Az Energiaklub szerint a lakóházak fogyasztásának 42 százalékát megspórolhatnánk, ha minden energiahatékonysági lépést megtennénk. Egy jó hatékonysági program csökkentheti a háztartások kiadásait és pörgetheti a gazdaságot is, a klub szerint egy ilyen program 2400 milliárdos beruházási hullámot generálna. Ez 160 ezer háztartással számolva 85 milliárd forintjába kerülne a kormánynak.
Az Energiaklub szerint a KEHOP módosítására még az EU-nak is rá kell bólintania, ami nem lesz egyszerű, így még van remény. Ráadásul a kormány még nem adta be a módosítási kezdeményezést a partnerségi megállapodásban. A Miniszterelnökség mind az Indexnek, mind az írásbeli kérdést feltevő MSZP-s képviselő Tóth Bertalannak is kitérő, semmitmondó válaszokat adott.
