Pénzügy

Nem lesz lakossági rezsicsökkentés – itt az első reakció Lázár bejelentésére!

24.hu
24.hu

2015. 10. 01. 15:21

Korábban a témában:

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) értetlenül fogadja Lázár János miniszter úr azon bejelentését, hogy uniós forrásokból nem lesz lakossági energetika pályázat a 2014-2020-as programozási ciklusban – írta a MEHI csütörtök délutáni közleményében.

A magyar energiahatékonysági beruházásokra a Brüsszel által is elfogadott operatív programokban kb. 450 milliárd forintnyi forrás van  elkülönítve. Ebben egyaránt benne vannak a lakosság, a középületek és a vállalkozások által felhasználható pénzek – fogalmaznak.

A Kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia számításai szerint a középületek 2020-ig tartó energetikai felújítására 152 milliárd forint szükséges, mely összeg 3 operatív programon belül (KEHOP, TOP, VEKOP) elkülönítésre is került.

Ha ezekből a programokból a közintézmények felújítására további pénzeket irányít át a kormány, akkor azt kockáztatja, hogy az idén Kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában meghatározott célok kerülnek veszélybe. A stratégia ugyanis összesen 49 petajoule-nyi primerenergia fogyasztáscsökkentést irányzott elő 2020-ig, de a középületek energetikai felújításán keresztül elérhető csökkentés csak 1,6 petajoule-nyi.

A lakossági források megvonása ráadásul hosszú távon százmilliárdokba kerülne a gazdaságnak. A MEHI által kidolgozott Hazai Hatékonyság Program számításai szerint – melyet a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is alátámasztott – a forrásokból támogatott lakossági energiahatékonysági program több tízezer állást hozna létre az építőiparban, országosan elosztva és évente akár hetven milliárd forinttal emelné meg a költségvetés adóbevételeit.

Az érthető törekvése a kormánynak, hogy a lakás- és háztulajdonosokat bevonja felújítási költségek fedezésébe, de állami ösztönző programok nélkül nem fog elindulni egy lakossági rezsicsökkentő felújítási hullám.

A magyarok átlagosan még mindig összkiadásuk több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. Vásárlóerő-paritáson – azaz pénztárcánkhoz mérve – a gáz és áram együttes költségeit tekintve az EU 28 tagállamának utolsó harmadában helyezkedünk el. Nem véletlenül, a magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Az elmúlt évtizedben a magyar háztartások energiahatékonysági javulását tekintve pedig a „futottak még” kategóriába esünk, az EU átlag a magyarnál 2,5-szer magasabb – írták.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.