Ahhoz, hogy tudjuk, mennyi szabadság jár nekünk, az életkorunkból kell kiindulni. Aztán tudni kell azt, hogy mennyi az adott évben a munkában töltött időnk (plusz van-e olyan jogcímünk, ami ide beszámít), és jár-e nekünk pótszabadság.
Ennyi szabadság járhat évente
Az alapszabadság 20 nap, ami az életkorunk alapján először 25 évesen növekszik egy nap pótszabadsággal, és utána kétévenként egy-egy nappal, míg 45 éves korunkban lesz összesen 10 nap pótszabadságunk, az alapszabadság mellé. Ez a maximum.
A szabadságot pedig arányosítani kell az adott évben, az adott munkahelyen eltöltött idővel (kivéve az apai pótszabadság). A szabadság szempontjából munkában töltött időnek számít a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett, fizetés nélküli szabadság első hat hónapja is, valamint 2015-től a keresőképtelenség teljes időszaka is (vagyis ha például betegek voltunk, azok a napok is beleszámítanak).Pótszabadság azonban nemcsak a korunk alapján jár, hanem a gyermekeink után is, 16 éves korukig. Egy gyermekre 2 nap, két gyermekre 4 nap, három vagy annál több gyermekre pedig összesen 7 nap. Ezen kívül az apát illeti meg még a gyermeke születése után 5 nap pótszabadság (ikrek esetén 7 nap), amit legkésőbb a szülés utáni két hónapon belül kell kivenni.
A munkáltató adja ki, nem “kivesszük”
A szabadság kiadása alapvetően a munkáltató joga, a munkavállaló csupán hét napról rendelkezhet szabadon, legfeljebb két részletben. Mindkét félre érvényes, hogy a szabadság kiadását/kérését 15 nappal korábban be kell jelenteni. Tehát elvileg akinek eddig nem mondták/nem kérte a maradék szabadsága letöltését, annál szerdáig kell eldőlnie a dolognak.
- Abban az esetben, ha a munkaviszony október 31-e után kezdődött, legkésőbb a következő év március 31-ig adható ki a szabadság.
- Ha a munkavállaló akadályozva van abban (év végén), hogy kivegye a szabadságát (például beteg vagy gyermeke gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon van), akkor az ok (keresőképtelenség) megszűnése utáni 60 napon belül kell kiadni neki a szabadságot.
- Öt munkanapot át lehet úgy is vinni, ha az év végén kiadott szabadságból maximum ennyi átlóg a következő évre. (Ekkor ez az 5 nap idén kivett szabadságnak minősül.)
- A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését közvetlenül, illetve súlyosan érintő ok és a kollektív szerződés rendelkezése esetén a munkavállalót megillető szabadság legfeljebb egynegyedét a következő év március 31-ig adhatja ki.
- Meg is állapodhat a munkavállaló és a munkáltató a szabadság átviteléről, de csak az életkor után járó pótszabadságéról, és azt a következő év végéig lehet eltolni legfeljebb. Ezt a megállapodást egyébként az év utolsó napján is meg lehet kötni, de tovább nem halasztható a dolog.
Tehát ha valakinek van mondjuk 32 nap szabadsága (20 nap alapszabadság + 10 nap életkor után járó, mert 46 éves + 2 nap, mert van egy 16 év alatti gyermeke, valamint egész évben az adott munkahelyen dolgozott), akkor annak negyede átvihető a kollektív szerződés és nyomós munkáltatói érdek miatt (nyolc nap).
Öt nap átfolyhat a következő évre az idén megkezdett (két ünnep közti 4 nap: december 28-31-ig) szabadság folytatásaként.
És ha mondjuk év közben csak két hetet vett ki eddig az illető (tíz nap), akkor a fennmaradó öt nap átvihető (hiszen ez csak az életkor után járó pótszabadsága fele). Azonban erről feltétlenül meg kell állapodnia (írásban) a munkáltatójával, még az idén).
