A KSH legfrissebb jelentése szerint 2014. novemberéhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 2,0 százalékkal emelkedett, ezen belül
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 3,7, a tartós fogyasztási cikkek 2,0, a szolgáltatások 1,4, a ruházkodási cikkek 0,4 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára átlagosan 0,3, ezen belül a palackos gázé 12,8 százalékkal csökkent. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 4,5, ezen belül a járműüzemanyagokért 12,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Az elemzők egyébként a fogyasztói árak emelkedésének jelentős élénkülésére számítottak az év végére.
1 hónap alatt, 2015. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan nem változtak. Az élelmiszerek ára 0,1, ezen belül a cukoré 1,5, a baromfihúsé 0,9, a tejé 0,7, a kenyéré 0,5 százalékkal emelkedett. Csökkent többek között a csokoládé, kakaó (1,3%), a sajt (0,9%) és a sertéshús (0,4%) ára. A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak (0,7%). A tartós fogyasztási cikkek ára 0,3, a szeszes italok, dohányáruké, valamint a háztartási energiáé 0,1 százalékkal nőtt. A szolgáltatások ára 0,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül az üdülési szolgáltatásoké 3,3 százalékkal. Az egyéb cikkek ára átlagosan nem változott, ezen belül a járműüzemanyagoké 0,2 százalékkal csökkent.
2015. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődtek.
Az elemzők szerint
Az Erste elemzői a következő hónapokban arra számítanak, hogy fokozatosan tovább emelkedhet az inflációs mutató, azonban a jövő évben még nem számolnak a 3 százalékos inflációs cél elérésével. Ráadásul az olajárnál újabb esést láthatunk, mely lefelé mutató kockázatként jelenhet meg az üzemanyagáraknál, így pedig az inflációs főszámban is. Idén átlagosan 0 százalék, míg jövőre 1,6 százalék lehet az inflációs ráta, a 3 százalékos inflációs cél pedig legkorábban 2017 közepén teljesülhet szerintük.
Ezek a folyamatok pedig a Monetáris Tanács törekvéseit is segítik, miszerint hosszú távon kívánják az alapkamatot fenntartani a jelenlegi 1,35 százalékos szinten, akár 2017 végéig. Várakozásaik szerint legalább 2017 első negyedévéig változatlanul maradhat az irányadó ráta, azonban a magyar gazdaságban fokozódó inflációs nyomás és a Fed decemberi kamatemelése keresztezheti az MNB alapkamatra vonatkozó terveit.
