Ha nem is az Európai Unió Paks II-je a McDonald’s elleni vizsgálat, elég fontos fejlemény, hogy a Bizottság hivatalosan is vizsgálatot indított Luxemburg ellen az amerikai gyorsétteremláncnak nyújtott adókedvezmények ügyében. Mint korábban arról írtunk, Európában Luxemburg tekinthető az európai offshore világ Kajmán-szigetekének. Legalábbis annyiban, hogy a luxemburgi pénzügyminisztérium különmegállapodásokat kötött a legnagyobb multinacionális vállalatokkal arról, hogyan tudják minimalizálni a nyereségüket, az adóalapjukat, és így nullára kihozni a fizetendő adót.
A dolog pikantériája, hogy a Bizottság elnöke az a Jean-Claude Juncker, aki korábban Luxemburg miniszterelnökeként és pénzügyminisztereként asszisztált azokhoz a szerződésekhez, amelyekkel országa egyedi adókedvezményeket garantált nagy multinacionális vállalatoknak (hasonlóan Írországhoz és Hollandiához). A LuxLeaks szerint Juncker 343 céggel megkötött, úgynevezett feltételes adómegállapítást (ruling) lehetővé tévő titkos alkuban lehet érintett.
Megkérdeztük Ruszin Zsolt adószakértőt, hogy mit lehet tudni a vizsgálatról, illetve milyen technikákkal tudta a McDonald’s kiszivattyúzni a profitját az Unióból. A szakértő azt mondta, hogy a McDonald’s franchise rendszerben működik, és az európai partnerei által neki fizetett jogdíjakat csatornázhatta keresztül Luxemburgon adómentesen. A fenti képen az látható, hogy a McDonald’s ezzel a módszerrel sem az USA-ban, sem az EU-ban nem fizetett a royaltyk után adót, forrás: EU Bizottság.
Minél több üzletet nyit a McDonald’s, annál nagyobb a kicsatornázható jogdíj. A cégnek nem is kellett a Kajmán-szigetekre mennie, hiszen Luxemburg lényegében ugyanazt kínálja, mint a legnépszerűbb offshore helyszínek.
Ruszin Zsolt szerint itt az a fő kérdés, hogy a Luxemburg és a McDonald’s által kötött szerződés mennyiben tér el a luxemburgi adószabályoktól, illetve az USA-val kötött, a kettős adóztatást kizáró egyezménytől. Úgy vélte, a Bizottság jó eséllyel be tudja majd bizonyítani, hogy a gyorsétteremlánc luxemburgi cége 2009 óta adómentesen szedhette be európai partnereitől a royaltykat.
Arra a kérdésemre, hogy Luxemburg milyen kedvezményeket adhatott a gyorsétteremláncnak, a szakértő azt válaszolta, hogy a franchise vállalatokat általában nem támogatják az európai államok. Ha kaptak ilyeneket, azt nem a McDonald’s, mint amerikai székhelyű vállalat, hanem az európai partnerei kaphatták.
Ezek a kedvezmények azonban nem olyan szintűek, mint például a külföldi autóipari beszállítóknak juttatott magyar kormánytámogatások. A McDonald’s partnerei nem kapnak iparűzési adó, társasági adó kedvezményt, vagy több milliárd forintos munkahely-teremtési támogatást. Hiszen egy gyorsétterem nem ruház be hatalmas tőkét, nem épít gyárakat, nem végez termelő tevékenységet.
Valójában kevésbé az államok által nyújtott adókedvezményekkel van a gond, inkább azzal, ha az állami támogatás szelektív. Azaz, ha egyes vállalkozásokat előnyben részesítenek az adott államon belül, mondta a 24.hu-nak Schnitta Andrea, a PwC Magyarország vezető menedzsere.
A másik problematikus gyakorlat, amit a Bizottság vizsgálni szokott, hogy ha ezekhez a kedvezményekhez – adóhatósági jóváhagyással – akkor is hozzáférhetnek egyes adózók, ha olyan megállapodásokat kötnek, amelyek kizárólagos célja az adókötelezettség csökkentése, valós gazdasági tartalom nélkül, tette hozzá.
Ott kellene adóztatni, ahol a bevétel keletkezett
Arra a kérdésemre, hogy a magyarországi McDonald’s partnerei kaphattak-e valamilyen egyedi támogatást, Ruszin Zsolt kategorikus nemmel válaszolt. Talán az egyik budapesti McDonald’s annak idején vállalta, hogy felújítja azt a műemlék-épületet, amiben az üzlete is van, de hogy mit kaptak érte cserébe az önkormányzattól, azt nem tudja, mondta.
Ruszin szerint a bizottsági vizsgálatnál a kettős adóztatás kérdése az érdekesebb ügy. Arról van szó, és erre a Bizottság is felhívta a figyelmet, hogy a kettős adóztatás tilalma nem jelenti azt, hogy egyik országban sem kell adózni. A szakértő szerint a McDonald’s és Luxemburg megállapodása éppen erre irányulhatott. Vagyis a McDonald’s azt mondta, a luxemburgi leánycéget Luxemburgban kell megadóztatni, Luxemburg pedig azt mondta, hogy az USA-ban.
Az adószakértő szerint a kettős adóztatás tilalma felett eljárt az idő, hiszen a multinacionális cégek éppen erre hivatkozva tudják offshore-ba szivattyúzni a profitjukat. Bár a multik valóban nem sértenek törvényt, tisztességtelen gyakorlatot folytatnak. Szerinte minden vállalatot ott kell megadóztatni, ahol a bevétele keletkezett, erről kell nemzetközi megállapodás, törvény. Ezt tartalmazza az OECD akcióterve, amit a G20 is elfogadott. Kötelező erejű, általános szabály azonban még nincs, elsősorban politikai okok, azaz nagyvállalati lobbiérdekek miatt.
Uniós szinten eddig egyetlen részeredmény született, az OECD országok közötti automatikus adatcsere-egyezmény befogadása. A 2017-től hatályba lépő rendelkezés nyomán például a magyar adóhatóság információkat szerezhet arról, ha egy nálunk bejegyzett és működő cég külföldön jövedelemre tesz (vagy 2012 óta tett) szert, és ellenőrizni tudja, szerepel-e ez a tétel az itteni bevallásában (erről a témáról bővebben ebben a cikkünkben olvashat).
