Magyarország kimerítette a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló teljes uniós forráskeretet, így 8900 milliárd forint jutott el a pályázókhoz mostanáig, ami a legjobb eredmény az uniós tagállamok között, mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a Magyar Idők szerdai számában megjelent interjúban.
Csepreghy Nándor szerint a 2007-2013-as fejlesztési ciklusban a legnagyobb gondot az okozta, hogy hiányoztak a prioritások, a 2008-as válság begyűrűzésével a banki hitelkamatok pedig emelkedésnek indultak; ettől kezdve mindenki az uniós források felé fordult, de ezeket a pénzeket mentőövként, és nem a valós beruházási igényéhez mérten használta a vállalkozói kör.
A 2014-2020 közötti források elosztásával kapcsolatban megjegyezte: célzottabb és hatékonyabb felhasználással jóval kedvezőbb pozícióból lehetne folytatni a megkezdett munkát; az uniós pénzekhez csak azokat a vállalkozásokat engedik közel, amelyek mögött valóban munkaalapú teljesítmény áll. Csak úgy tartható fenn a gazdasági növekedés, ha valóban jó projektek valósulnak meg a következő években, hangsúlyozta Csepreghy.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a fejlesztési források esetleges megkurtítása a migránshelyzet miatt ellentmond minden, az EU működését szabályozó jogi alapnak.
A Portfolio szerint ugyanakkor idén novemberben 404 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a magyar állam a pályázóknak, ami új rekord. A portál számításai szerint 8910 milliárdos kifizetés történt a magyar pályázók felé egy olyan keretből, amelynek tényleges mérete ennél kissé alacsonyabb lehet, úgy 8600-8700 milliárd.
Ha ez így van, akkor a túlfizetést a magyar költségvetésből kell állni.
