A flow-élményről negyven éve írt elsőként a magyar Csíkszentmihályi Mihály professzor, aki elméletével világhírű lett. A Kaliforniában élő pszichológus a flow-t egy olyan állapotként határozta meg, amikor az ember teljesen elmélyül abban, amit csinál. Az elmúlt évtizedekben világsikert elérő és számtalan területen alkalmazott elmélet szerint a koncentrálás és a kontroll érzése ilyenkor nagyon magas, az ember úgy érzi, energiái megtöbbszöröződnek, eltölti az önmegerősítés, a kiteljesedés és az elégedettség érzése. Ezt az érzést bármilyen tevékenység kiválthatja, sportolás, művészeti tevékenység éppúgy, mint futószalag melletti munka, a lényeg, hogy a tevékenységnek konkrét célja legyen, és a kihívást optimális szintre helyezzük. A professzorral egy üzleti konferencia ebédszünetében beszélgetthettünk húsz percet Budapesten.
Ön szerint miért lett ennyire népszerű a flow-elmélet világszerte?
A flow-t majdnem mindenki megtapasztalta már életében legalább egyszer. Én csak kimondtam, és rendszerbe foglaltam ezt a tapasztalatot. Az emberek szeretik tudni, hogy létezik egy név, létezik egy modell, ami megmagyarázza a tapasztalatukat.
Ha jól tudom, eleinte tiltakozott, hogy a nagyközönségnek szóló, tudományt népszerűsítő könyvet írjon.
Így van. Az első könyvemet a flow-ról 1975-ben írtam, amellyel csak a szűk pszichológusi szakmán belül váltam ismertté. Némely tudós kollégám azt mondta, hogy a könyv nagyon jó, de túlságosan is szakmailag van megírva. Aztán megkeresett egy ügynök, aki azzal foglalkozott, hogy a tudományt népszerűsítse. Ő vetette fel, hogy írjak egy könnyebben emészthető könyvet a nagyközönségnek. Én ezt eleinte elutasítottam, mert engem ez nem érdekelt. Végül meggyőzött, és igaza volt, mert nagyon élveztem a munkát, miközben írtam a könyvet. Úgyhogy mindketten jól jártunk.
Előadásában azt mondta, hogy a munkánk nagy mértékben meghatározza az egész életminőségünket. Hogyan tudja átélni a flow-t az egyszerű munkavállaló, aki mondjuk pénztárosként dolgozik napi tíz órában egy hipermarketben, vagy aki egyáltalán nem talál örömöt a munkájában?
Bármilyen munka hozzájárulhat ahhoz, hogy kialakuljon az a meggyőződésünk, létezésünk hasznos céllal rendelkezik és értékes. A kreatív munkáknál a flow elérése egy kicsit könnyebben megy. De ez nem jelenti azt, hogy a kevésbé kreatív munkáknál nem lehetséges a flow. Az a lényeg, hogy pontosan és koncentráltan kell csinálni azt, amit éppen csinálunk, és akkor el lehet érni a flow-t minden munkafolyamatban. Konfuciusz ezt úgy mondta, arra törekedjünk, hogy az emberi kapcsolatok úgy mozogjanak, mint a csillagok. A fiam kínai nyelvet tanít az egyetemen, ezt tőle tudom.
Ön szerint lehet-e boldog valaki, akit csak a pénz motivál a munkájában? Illetve pénz nélkül lehetünk-e boldogok?
Attól függ, mennyire és mire figyelsz a munkádban. Ha az a célod, hogy sok pénzt keressél, és az emberek azért ismerjenek el, mert sok a pénzed, akkor nem élvezheted a flow-t, mert az ilyen siker egy külső dolog. Ha a pénzre hajtasz, akkor téged lehet pénzzel motiválni, csak abban nem lesz flow. Sajnos nem tudunk két világban élni egyszerre. Ami a pénztelenséget illeti, Buddha azt mondta a nevezetes nyolc boldogságról szóló beszédében, hogy a legfontosabb az, hogy olyan dolgot csinálj, ami lelkileg épít másokat. Buddha nem beszélt a pénzről, nem ez a boldogság útja.
De ha valakinek az a flow, hogy minél több pénzt keressen, elérheti-e a flow-t?
Hogyne. Lehet flow-t kapni attól is, hogy minél több részvényem legyen, vagy hogy minél több embert öljek meg a csatában, vagy hogy minél több embert vágjak át, szóval ez mindenben ott van.
Ötnapos budapesti látogatására a magyar kormány hívta meg. Ennek apropója az volt, hogy részt vesz „Nemzeti tehetség program” keretében támogatott gyermek tehetséggondozásban. Kérem, meséljen erről!
Egy ideje azzal foglalkozunk, hogy a flow-t próbáljuk meg a gyakorlatba átültetni, amelynek része a gyermekek tehetséggondozása is. Azt mondták, ez érdekelheti a magyar minisztériumot. Hogy miként lehet felismerni a tehetségeket az iskolákban. Mi ezt játékos formában mérjük. Szerintem a tehetség nem annyira a logikus észtől függ, ennél sokkal összetettebb, főként a kíváncsiságon alapul. Ez pedig jól mérhető. Ez azért fontos, mert a tehetséges, azaz a kíváncsi gyermekek nem feltétlenül lesznek sikeresek. Ehhez támogató környezet is kell.
Nagyon régen nem volt Magyarországon. Vágyott-e valamire Budapesten?
Nincs sok vágyam, a vágy nem túl jó dolog. Szerettem volna egy jó pogácsát enni, de eddig még nem találtam.
Van-e kedvenc helye a fővárosban?
Meglátogattuk a feleségemmel a nagyszüleim házát, ahol egy ideig én is éltem. Két nappal ezelőtt pedig megnéztük az esztergomi Bazilikát, mert még sohasem voltam ott. Feleségem egyébként lengyel, és neki is nagyon tetszett a Bazilika.
(Csíkszentmihályi Mihály a BDO Akadémia és a MAPI Konzult által szervezett “Flow: a siker evolúciója” című közös konferenciáján tartott előadást november 9-én Budapesten. Interjúnk az előadás után készült.)
