A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint lassuló pályára került a magyar gazdaság és erősödnek a kockázatok, a tavalyi 3,6 százalék után az idén 2,7, jövőre 2 százalékkal bővül a GDP, mindenekelőtt a EU-források átmeneti visszaesése, a belföldi felhasználás visszafogottabbá válása és a kiviteli lehetőségek romlása következtében. A beruházások az idén stagnálnak, jövőre 5 százalékkal mérséklődnek, a fogyasztás idén 2,5, jövőre 1,5 százalékkal bővül.
Vértes András, a GKI elnöke a prognózist ismertető hétfői sajtótájékoztatón elmondta: a 2014. évi gyors növekedés, amely még az első negyedévben is tartott, alapvetően átmeneti tényezőknek (tetőző EU-támogatások, a választási évvel összefüggő fogyasztásélénkítés, kiváló termés, korábbi autóipari beuházások) volt köszönhető. Az egyedi hatások többsége azonban 2015-2016-ra megszűnik, az uniós források visszaesnek, így a beruházások is, az export és a fogyasztás is lassulni fog – mondta.
Rontja a perspektívát
A GKI elnöke a globális kockázatok közül kiemelte a kínai gazdaság lassulását és a Fed következő fél évben bekövetkező kamatemelését, amelyek szerintük komoly nehézségeket okozhatnak Magyarországnak, ahogy a migránsválság és a Volkswagen-botrány is. A migránsválság a következő hónapokban lényegesen befolyásolni fogja az üzleti várakozásokat, emellett egyre inkább jelentkeznek az elmúlt másfél évtized hibás gazdaságpolitikájának következményei is – tette hozzá.
A magyar gazdaság eleinte a túlzott eladósodásból majd uniós forrásokból próbált fejlődni, a külső források felhasználása azonban nem kapcsolódott sikeres reformokhoz, ami rontja a perspektívát – fejtette ki.
Bérek és fogyasztás
A GKI prognózisa szerint a bérek az idén a tavalyihoz hasonlóan 3 százalékkal növekedhetnek nulla infláció mellett, a fogyasztás gyorsabban nő, mint a reáljövedelmek, ami több egyszeri hatásnak köszönhető, köztük a banki elszámolásból származó többletjövedelmeknek, illetve a hitelterhek ebből fakadó mérséklődésének. Jövőre már nem érvényesül ez a hatás, a reáljövedelem és a fogyasztás is lassuló ütemben, 1, illetve 1,5 százalékkal nő.
Beruházások és hitelezés
A beruházások tavalyi 11,7 százalékos bővülése után az idén stagnálás valószínű a GKI szerint. Ennek fő oka az EU-forrásokból megvalósított beruházások és az autóipari fejlesztések kifulladása. Az EU-források 2016-ban már vissza is esnek, emiatt a beruházások 5 százalékos csökkenése valószínű.
A növekedési hitelprogram (nhp) a GKI szerint jót tesz a gazdaságnak, a fejlődésre képes kkv-k viszonylag olcsón juthatnak forráshoz, a vállalkozások túlnyomó része azonban nem akar hitelt felvenni, a hitelállomány nem emelkedett.
A termelőágazatok közül az ipari növekedés 2015 második felében kissé lassul, éves összevetésben 7 százalék körüli ütem várható. A fékeződés jelentős új kapacitások híján 2016-ban is folytatódik, az ipari növekedés 5-6 százalék között lehet.
Álláspiac
A foglalkoztatással kapcsolatban Vértes András kiemelte, hogy idén már tényleges növekedés volt az üzleti szférában is. Ebben az évben foglalkoztatás 2, jövőre azonban már csak 1 százalékos bővülését várja a GKI. A statisztikai munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7-ől idén várhatóan 7,2 százalék körülire, majd 2016-ban 7 százalék körülire csökken.
Pénzügyek
A 2015-re előirányzott 2,4 és a 2016-ra tervezett 2 százalékos GDP-arányos államháztartási deficittel szemben a kutatóintézet 2,6, illetve 2,3 százalékot prognosztizál.
Az alapkamat a GKI szerint idén 1,35 százalékon marad, majd 2016 végén 1,8 százalék körül lehet. A monetáris tanács valószínűleg a lehetséges legkésőbbi időpontban fog csak a kamatemelésről dönteni, ezért a forint tovább gyengül, 2015-ben 310, 2016-ban 320 forint körüli éves átlagos euró-árfolyam várható. A befektetésre ajánlott kategóriába való átsorolás akár mindegyik hitelminősítőnél 2016-ra csúszhat. Vértes András szerint jövőre a felminősítés is segíteni fogja, hogy az MNB minél tovább alacsonyan tartsa az alapkamatot.
Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 óta évről évre egyre nagyobb többletet mutat, a GKI szerint 2015-ben várhatóan eléri a 9 milliárd eurót, ami az EU-támogatások visszaesésével 2016-ban 7,5 milliárd euróra csökken.
