Gazdaság
kozmunka(430x286).jpg (Array)

Leáldozott a közmunkának?

24.hu
24.hu

2015. 09. 23. 08:49

A közfoglalkoztatottak száma elmarad a kormányzati ígérettől.
Korábban a témában:

A kormány 2015-ben mindennél több pénzt, 270 milliárd forintot akar elkölteni közmunkára. A létszám is ambiciózus volt: 213 ezer fő havi átlagban, és a nyáron akár 260 ezer ember foglalkoztatása. Jött azonban a menekültügy, és mintha a közmunka sem lenne már annyira fontos. Legalábbis a Policy Agenda ezt látja a számok alapján.

„Több közmunkást”

A közfoglalkoztatás kapcsán erős társadalomfilozófiai harcok folynak a pártok között. Ebben a versengésben a kormánypártok egyértelműen a „több közmunkást” jelszavát tűzték a zászlójukra. Ennek sok mindent alá is rendeltek a költségvetésben.

A tervek szerint idén már havonta átlagosan 213 ezren dolgoznának közmunkásként, ami 30 ezer fővel több lenne, mint 2014-ben volt. Ha az összképhez hozzáadjuk, hogy idén nyárra 260 ezer fő közmunkásról álmodott a kabinet, ami 82 ezer fővel lett volna több, mint egy évvel ezelőtt, ezzel biztosan látványos javulást láttunk volna a foglalkoztatási statisztikákban.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a KSH adatai szerint az év első hét hónapjában 182,4 ezer fő volt a havi átlaglétszám, amely 2014. január–július időszakához képest csupán 4 ezer fővel több. Ha a nyár első két hónapját nézzük, akkor 200 ezer fő dolgozott a tervezett 260 ezerrel szemben (csupán matematikailag nézve nem tűnt lehetetlennek a kormányzati cél elérése, ehhez augusztusban 380 ezer közmunkás kellett volna, ami nyilván lehetetlen).

Érdekes, hogy két adat is van ezen a területen. A Belügyminisztérium saját statisztikája alapján is messze van a kitűzött cél, hiszen számaik alapján is csak 193 ezer fős az eddigi átlagos létszám. Míg azonban a tavalyi évben lényegében nem volt különbség a BM és a KSH adatai között, idén láthatólag többen szerepelnek a minisztériumi adatokban, mint a hivatalos foglalkoztatotti létszámot mutató KSH adatokban.

Kevesebb ember, több pénz

A tervezettnél kevesebb közmunkás elvileg jó lehetne a költségvetésnek. Ezzel szemben az év első hét hónapjában a tavalyi 127 milliárd forint helyett 143 milliárd forintot költöttek el. Ennek a 13 százalékos növekedésnek két valódi magyarázata van: nőttek a közfoglalkoztatotti bérek (2,6%-kal), illetve látjuk, hogy valamelyest nőtt a létszám (2,1%-kal). Ez utóbbi azonban csak 133 milliárd forint kiadási többletet feltételezne a tavalyi adatok alapján. Azaz 10 milliárd forint elköltését ezek az adatok nem indokolják.

Persze az is lehetséges, hogy valamiért nagyobb előleget adott a kormány a közfoglalkoztatóknak, amit az év során majd ledolgoz a rendszer, és nem emelkednek olyan mértékben a foglalkoztatatás költségei, mint amit most előrevetítenek az adatok – írja a PA elemzésében. Furcsa azonban, hogy éppen akkor ilyen „gáláns” a kabinet, amikor a költségvetési hiánycél augusztus végén az éves terv 100 százaléka felett jár, miközben például az Európai Uniótól érkező források a vártnál lassabban érkeznek az országba – jegyezték meg.

Leáldozott a közmunkának?

Nyilvánvaló, hogy a közmunka mindenáron erőltetése egy idő után a „normál” foglalkoztatás gátjává válhat. Ennek egyik jele, hogy egyre kevesebb embert találtak idénymunkára a mezőgazdaságban. Ennek oka lehet, hogy a közmunkás nem merte otthagyni a rendszert, mivel az éves megélhetést adott, míg a szezonális foglalkoztatás csak pár hónapra lett volna elég.

A normál munkaerőpiac is éledezni látszik. 2015. április-június közötti időszakban az egy évvel korábbiakhoz képest megfigyelhető volt egy 80 ezer fős növekedés a nem közfoglalkoztatásban résztvevők körében. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy van egy „felszívó hatás” az eddig közmunkát kapottak köréből is.

Másra is lehetne költeni

Nagy kérdés, hogy a kormány felismeri ezt, és az lesz-e a végeredmény, hogy nem ragaszkodik mereven tervei végrehajtásához. Ebben az esetben el lehet kezdeni a közmunkapénzeket egyéb, akár a versenyszférában létrejövő munkahelyek létrehozására fordítani. Ez a mai számokból kiindulva akár már az idei évben 30 milliárd forint átcsoportosítási lehetőséget is jelenthet, és jövőre sem lenne szükség a költségvetésben szereplő 340 milliárd forintra. A büdzsében tervezett 5 százalék körüli közfoglalkoztatotti béremeléssel, és 3 százalék körüli létszámnövekedéssel számolva is 60 milliárd forint egyéb, a munka világát érintő területekre lenne átcsoportosítható 2016-ban.

Kérdéses, hogy a kormánypártok melyik utat választják. A mindenáron „újabb és újabb közmunkásokat” emelni a rendszerbe, vagy a racionális átrendeződést, és a „normál” munkaerőpiac súlyának növelését. Ennek már csak az az egy akadálya lehet, ha az Európai Uniós források átmeneti, és 2016-ra várt elapadása miatt például az építőiparban sokan elveszítik munkahelyüket. Számukra az újabb pénzek megérkezéséig a közmunka egy puffer-zóna lehet. Ha ez bekövetkezik, akkor valóban szükség lesz a közmunka megnövekedett forrására, de ez fájdalmasan fogja érinteni a gazdasági növekedést is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.