A második negyedévben 2,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest. (Az adat megegyezik az első becsléssel.) A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat 2,5 százalékos éves növekedést mutat, míg az előző negyedévhez viszonyítva 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye – jelentette pénteken a részletes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatok megerősítik az augusztus 14-én közölt első becslést.
A feldolgozóiparban hozzáadott érték 7,0, az építőipar teljesítménye 6,5 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, a mezőgazdaságé 16,8 százalékkal csökkent és a szolgáltatások teljesítménye is valamivel az átlag alatt, 2,4 százalékkal javult. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen.
A háztartások tényleges fogyasztása 2,6 százalékkal, ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 3,0 százalékkal nőtt a múlt év második negyedévéhez hasonlítva. A bruttó állóeszköz-felhalmozás újra emelkedett 5,2 százalékkal, de a készletállomány csökkenése miatt a bruttó felhalmozás 1,1 százalékkal csökkent és ezzel 0,2 százalékponttal fékezte a GDP növekedését. A nettó export növekedése ugyanakkor 1,4 százalékkal járult hozzá a gazdaság növekedéshez miután az áruk és szolgáltatások kivitele 7,5, behozatala pedig 6,5 százalékkal meghaladta a múlt év második negyedévit.
Megérkeztek a GDP-adat részletei: van-e okunk aggodalomra?
Az Erste elemzői, Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint már az első negyedéves részletek is óvatosságra adtak okot, hiszen a növekedés szerkezete aránytalanul nagymértékben az exportra támaszkodott. A második negyedévre a kép valamelyest árnyaltabbá vált, azonban a kilátások felett elkezdtek gyülekezni a fekete felhők.
Az év elejéhez hasonló képet festett a felhasználási oldal szerkezete a második negyedévben. Nem okozott nagy meglepetést, hogy a beruházási aktivitás továbbra is csalódást keltően zsugorodott. Ennek az oka vélhetően az, hogy befejeződtek az autóipari kapacitásbővítések, illetve az EU-s pénzek akadozva érkeznek Magyarországra, továbbá a jegybank Növekedési Hitelprogramja iránti kereslet egyelőre gyenge maradt. Tehát a növekedés a lakossági fogyasztásból, illetve a külkereskedelmi tevékenységből eredt, nagyjából azonos mértékben. A termelési oldalon az elsődleges motor az ipari termelés maradt, azon belül is az autóipar. Szembetűnő szerintük az építőipar lassulása, illetve az is, hogy a szolgáltatások 2014 utolsó negyedéve óta nem tudtak érdemben erősödni.
Fenntartják az idei évre 2,8 százalékos növekedési várakozásukat, azonban figyelembe kell venni szerintük a jelentősen lefelé mutató kockázatokat. Ilyen kockázat például a beruházások erőtlensége, illetve azoknak a piacoknak a gyengélkedése, amelyeket a magyar exportőrök célozzák. Nem várják, hogy idén változtatna az alapkamaton az MNB, azonban ha a magyar gazdaság lassulása hasonló ütemben folytatódik, akkor nem kizárt, hogy a Monetáris Tanács változtat a kommunikációján és nyíltan fontolóra veszi az újabb kamatvágások lehetőségét – tették hozzá.
