Az emberek hamarosan csak heti 15 órát fognak csak dolgozni. Ezt jósolta John Maynard Keynes a Gazdasági lehetőségek unokáink számára című 1930-as tanulmányában. Hát, nem jött be.
Keynes a technológiai fejlődésben bízott, és abban, hogy ez segít majd egyre több munkát levenni a humánerőforrások válláról. Rengeteg tanulmány foglalkozik azzal, hogy ez miért nem jött be pontosan, de leginkább a szolgáltatószektorra lehet fogni az egészet, meg arra, hogy a technológiai fejlődés nem felváltani segített az emberi munkaerőt, csak hatékonyabbá tenni.
Ezzel együtt most is van egy olyan trend a világban, ami alapján a jövőben még nagyobb szenvedés lesz dolgozni. Eddig úgy tűnit, hogy a munka és a magánélet egyensúlya véglegesen a magánélet fele dőlhet el, most viszont pont az ellenkezője látszik valószínűnek.
Horror
Az egész dolgot egy New York Times-cikk rázta fel. Jodi Kantor és David Streitfeld az Amazon több mint száz jelenlegi és volt munkatársával beszélgetett arról, hogy milyen a cégnél dolgozni. Röviden összefoglalva: nagyon durva. Az Amazon eddig is abban a hírben állt, hogy ez a leghajtósabb cég az összes techóriás közül. Jeff Bezos, az Amazon excentrikus, hülyén nevető, kopasz vezérigazgatója nem csak saját magát, mindenki mást is kőkeményen hajt.
Brad Stone korábbi, Amazonról szóló könyvéből is ez derült ki, mert Bezos már a cég alapításakor durva hajcsár volt. Annyira keményen dolgoztak, hogy az egyik alapító leparkolta a szomszédba az autóját, és amikor legközelebb visszament, már egy épület állt a parkoló helyén. Annyira sokáig nem tudott értemenni, hogy közben az autót elszállították, elárverezték és eladták, a parkolót pedig beépítették.
Ez nem tesz különösebben jót a magánéletnek, amit Bezos amúgy sem tart fontosnak. Ő azt mondja, nem a magánélet és a munka egyensúlyában, hanem a harmóniájában hisz, tehát soha nem fejezi be a munkát, és ezt várja másoktól is.
Fotó: Europress/Manjunath Kiran
Állandó munka
A Times-cikkben rengeteg horrorsztori szerepel. Szinte mindenki állandó hétvégi munkára, éjfél után kapott üzenetekre panaszkodott. Ha ezekre nem válaszolt elég hamar, akkor még az éjjel felhívták, hogy tegye meg.
Ennél sokkal durvább személyes történetek is vannak. Volt egy nő, aki rákos lett, majd figyelmeztették, hogy ki fogják rúgni, mert a kezelése miatt nem koncentrál eléggé a munkára. Egy másik nő ikerterhesen elvetélt, majd másnap repülőre kellett ülnie egy munkaút miatt. A főnöke azt mondta, a munkának tovább kell mennie.
Egy harmadik nő mellrákos lett, és azt mondták neki, a személyes problémái miatt nem dolgozik elég jól, lehet, hogy ki fogják rúgni. Ezek a legbrutálisabb esetek, de rengetegen meséltek hasonlókról. Volt egy olyan dolgozó, aki azt mondta, nincs olyan munkatársa, akit még nem látott sírni az asztalánál.
Nem voltak elég jók
Az Amazonnak 150 ezer dolgozója van, ezért elég könnyű ilyen eseteket találni. Egy ennyire pörgős cégben nyilván vannak nagyon jó és nagyon kegyetlen főnökök is. Ráadásul sok mostani amazonos azt mondja, a volt kollégák csak azért panaszkodnak, mert nem bírták a tempót és kibuktak a cégtől. De ez nem magyarázza meg azt, hogy az Amazon miért épít ennyire rá a durva munkakultúrára.
Teljesen érthető, ha egy ennyire rugalmas és hatékony cég megpróbálja minél jobban optimalizálni a teljesítményét. A legkevésbé mérhető dolog az egészben az emberi teljesítmény. Az Amazonnál ezt szeretnék minél jobban megmérni, hogy aztán még hatékonyabb legyen a cég. Bevallottan az a cél, hogy a rosszul teljesítők essenek ki, de a jól teljesítők maradjanak a cégnél.
Ezen valamennyire változtatni kellett viszont, mert az Amazon egyszerűen nem tudta felvenni a versenyt a legtehetségesebb munkavállalókért a Google-lel és a többi nagy techcéggel. Persze ne gondoljuk azt, hogy ők bármivel is jobbak, csak szimplán mások.
Fotó: Europress/Franko Lee
Máshol sem jobb
Elsőre iszonyatosan jól hangzik az, ha valaki a Google-nél dolgozhat a Mountain View-i főhadiszálláson. Ingyen kaja, ingyen tömegközlekedés, kuytafodrász, fogorvos, kávé, minden. De az egésznek ára van. Nem véletlenül szeretné a Google, ha a dolgozó minél jobban érezné magát a munkahelyén.
Akkor ugyanis kevésbé megy haza. És erre a Szilícium Völgy még rá is erősít. A startupbuborék felfújódásától iszonyatosak lettek az ingatlanárak, a legtöbben még úgy is csak apró lyukakat engedhetnek meg maguknak, hogy a Google-nél dolgoznak. És ki akarna hazamenni egy apró lyukba, amikor a munkahelyén aludni is tud, ráadásul ingyen van a kaja. Az egésznek az a célja, hogy egyszerűen ne hagyd abba a munkát.
Munkafétis
A techvilág másik véglete már tényleg Kínában van, a Foxconnhoz hasonló, akár névtelen óriásgyárakban, ahol azokat a termékeket gyártják, amikért rengeteg pénzt fizetünk, mondjuk az Apple-nek. Itt szinte rabszolgamunkában, éjjel-nappal dolgoznak az emberek, persze kínai viszonylatban elég jó bérért. Ennek ellenére folyamatosak az öngyilkosságok a megterhelő munkafeltételek miatt.
Az egészben az is benne van, hogy ezek a nagy techcégek fetisizálják a teljesítményt és a munkamániát, mintha az ember nem lenne több, mint amit el tud végezni. Ez a fétis is része az egész techkultúrának, és egyre inkább az összes többi nagy cég kultúrájának is. Ennek ellenére is nagyon komor képet fest arról, milyen lesz a jövőben dolgozni.