Májusban 5,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatással kiigazított és 4,2 százalékkal a kiigazítatlan nyers adat szerint – jelentette első becslése alapján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2013 közepe óta folyamatosan növekedést mutat a kiskereskedelmi forgalom.
A májusi forgalom 5,2 százalékos éves növekedése az ütem stabilizálódását jelzi az áprilisi 5,0 és a márciusi 5,1 százalék után.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,7 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,6 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Az év elején még 6-8 százalékos volt a növekedés. A KSH módszertani megjegyzése szerint a kiskereskedelmi forgalom volumenének értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a vasárnapi zárva tartás 2015. március 15-től lépett életbe, hatása csak hosszabb időszakra vonatkozó adatok rendelkezésre állása esetén mutatható ki.
Az NGM szerint
A gazdaság teljesítménye teszi lehetővé a lakossági fogyasztás bővülését – mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornának a KSH kiskereskedelmi forgalmi adataira reagálva.
A helyettes államtitkár szerint a vasárnapi boltbezárások nem mutatnak visszaesést a kiskereskedelmi forgalomban.
A szakértők így látják
Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme az év hátralévő részében is stabil marad, de akár 2016-ban is kitarthat a lendület, a munkaerőpiac robusztus változásai miatt. Nő a privát munkaerőkereslet, ennek eredményeként a háztartások vásárlóereje is nő, ami a megfelelően magas lakossági bizalom mellett egyre jobban átgyűrűzik a kiskereskedelembe és a fogyasztásba – mondta.
Az elemző ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a nyers és a kiigazított adatok különbsége a vasárnapi boltbezárások hatását mutatja.
Oszlay András, a Takarékbank osztályvezető elemzője írásos kommentárjában kifejtette: a banki elszámoltatás következtében a lakosságnál maradó többletjövedelem jelentős része megjelenik majd a kiskereskedelemben. Emellett továbbra is támogatja a kiskereskedelmi eladások stabil bővülését a 3,5-4 százalék körüli reálbér-növekedés, valamint a javuló munkaerő-piaci helyzet.
Ezen hatások egyenlegeként – valamint a tavalyi év második felének magasabb bázisai miatt – összességében a kiskereskedelmi forgalom bővülésének enyhe lassulására számít az elemző, éves átlagban 5 százalékos növekedésre.
Az elemző szerint a nettó export mellett a lakossági fogyasztás lesz az idei évre várt 3,3 százalékos GDP-növekedés húzóereje.
Mit mond a kereskedelmi szövetség?
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a következő hónapokban továbbra is növekedni fog a kiskereskedelem, üteme azonban lassul az év elejihez képest; 2014-ben, a bázis időszakban a bekötött pénztárgépek arányában ugyanis már tisztult a piac.
Hangsúlyozta: a kiskereskedelmi forgalom növekedésében jelentős szerepet játszik az online pénztárgép-rendszer piactisztító hatása. Tavaly folyamatosan kötötték be a pénztárgépeket az adóhatósághoz, illetve nőtt a nyugtaadási hajlam, amit mutat, hogy növekedett a költségvetés áfabevétele is.
Az adatok is mutatják, hogy kedvezően alakult a kiskereskedelem helyzete, májusban több mint 4 százalékkal bővült a forgalom volumene, ami jelentős ütemű növekedés, még akkor is, ha alacsonyabb az év elejinél, például a januári 8 százaléknál. A bővülés okai között sorolta fel a gazdaság, a reálkereset, reáljövedelem emelkedését és ennek köszönhetően a fogyasztás bővülését.
