A testület elnöke, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter az ülésre érkezve azt mondta az újságíróknak, hogy most Görögországnak kellene új ajánlatokat tennie a hitelezőkkel való megállapodás érdekében. Dijsselbloem szerint a nyakig eladósodott országnak olyan kötelezettségeket kellene vállalnia, amelyek hiteles, pénzügyileg fenntartható kiutat mutathatnak a helyzetből. Ezen a mostani ülésen azonban csekély a megállapodás esélye – vélekedett az eurócsoport elnöke. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június végi végső határidőt szabott az Athén és hitelezői közötti megállapodásra az ország fizetőképességének fenntartását biztosító intézkedésekről.
Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a luxembourgi tanácskozásra érkezve arról beszélt, hogy a görög kormány “ismertetni fogja elképzeléseit”, ám szavaiból nem derült ki, hogy ezek az elképzelések az eddigi – a hitelezők által korábban már elutasított – javaslatok érdemi módosítását jelentik-e. Varufakisz mindenesetre a “hatékony konszenzus” elérését jelölte meg a görög elképzelések céljaként.
Az eddigiek alapján a görögök az adósság egy részének az elengedését, a fennmaradó adósság törlesztésének hosszabb időre történő széthúzását szeretnék elérni. Ebben az esetben nem tartanának igényt az előző mentőcsomagban megajánlott, de abból még nem folyósított 7,2 milliárd euróra. A hitelezők ugyanakkor azt akarják látni, hogy Athén alapvető költségvetési reformlépésekkel biztosítja pénzügyi helyzetének fenntarthatóságát, ami a most hatályos mentőcsomag feltétele volt.
Görögországnak hamarosan mintegy 1,6 milliárd eurós törlesztési kötelezettsége válik esedékessé. Megállapodás hiányában az ország fizetésképtelenné válhat, ami megkérdőjelezné eurózóna-tagságának – sőt, talán EU-tagságának is – a fenntarthatóságát.
