A volt miniszterelnök szerint a kormány az adócsökkentéssel kieső 120 milliárd forintból 30-40 százalékkal emelhetné az egészségügyben dolgozók bérét, továbbá jelentősen rövidíthetné a kórházi várólistákat. Gyurcsány Ferenc egy foglalkoztatáspolitikai kérdésekkel foglalkozó konferencián elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben Magyarországon a létminimum határát a havi 93 ezer forintos jövedelem jelenti, addig havi 67 ezer forintos jövedelemért bárkit törvényesen lehet napi nyolc órában dolgoztatni.
Ennek a helyzetnek a felszámolásához a minimálbér folyamatos, akár egy évtizeden át tartó, az inflációt meghaladó, 3-5 százalékos emelésére van szükség. Nemzetközi tapasztalatok szerint a minimálbér emelése dinamizálja a gazdaságot, a nem jól működő vállalatok helyébe pedig hatékony cégek lépnek – emelte ki.
A volt kormányfő a kormány szja-csökkentési terveinél is nagyobb hibának nevezte, hogy az MSZP mintegy 500-900 milliárd forintos állami bevételkiesést eredményező adórendszer-átalakítást javasol. Hangsúlyozta, egy felelős politikai erőnek nem lehet egyszerre kisebb terheket és magasabb minőségű állami juttatásokat, szolgáltatások ígérnie, hiszen szerinte 2002-2006 között is ebből származtak gondjai az országnak.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezetője előadásában kiemelte, a magánberuházások tartós bővülése nélkül nem lehet valódi és hosszan tartó foglalkoztatásbővülést elérni. Ezzel szemben Magyarországról az elmúlt négy évben egyértelműen kiáramlott a tőke, a vállalkozások hitelállománya pedig kilencéves mélyponton van, amin a jegybank növekedési hitelprogramja sem tudott segíteni. Hozzátette: a kormány szándékai ellenére 8-10 hellyel romlott az ország versenyképessége is.
