A 2016-ös központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék.
Véleményében az ÁSZ felhívja a figyelmet a költségvetési kockázatokra, ugyanakkor üdvözli a költségvetési tartalékolás új elemekkel történő kiegészítését. Az ÁSZ szerint a költségvetés korábbi elfogadásával a gazdasági szereplők számára is kiszámíthatóbbá válnak a költségvetési folyamatok.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) törvényi kötelezettségét teljesítve összeállította véleményét a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról. Véleményében az ÁSZ a költségvetési tervezés egy adott állapotáról nyilatkozik. Az ellenőrzés célja, hogy az ÁSZ hozzájáruljon ahhoz, hogy az Országgyűlés a még hiányzó törvények megalkotásával, illetve módosító javaslatok elfogadásával megalapozott, a reálisan felmerülő kockázatokat kezelni tudó költségvetést fogadjon el.
Javult a megalapozottság
A költségvetési törvényjavaslat 16 551,2 Mrd Ft kiadási és 15 789,6 Mrd Ft bevételi főösszeggel számol, melynek az ÁSZ 83,6%-át, illetve 89,7%-át ellenőrizte. A költségvetési törvényjavaslat korábbi benyújtása ellenére annak megalapozottsága összességében javult: az ÁSZ az ellenőrzött kiadási előirányzatok 96,60%-át megalapozottnak, 2,92%-át részben megalapozottnak és 0,48%-át nem megalapozottnak minősítette.
A bevételi előirányzatok 89,55%-a megalapozott, 10,27%-a részben megalapozott és 0,18%-a nem megalapozott. Az ellenőrzött előirányzatok alapján a költségvetési törvényjavaslat bevételei és kiadásai összességében megalapozottnak tekinthetőek.
Ennek köszönhető
A megalapozottság növekedése elsősorban az adórendszer stabilizálódásnak köszönhető: 2016-ban nem kerülnek új adók bevezetésre, a gazdaság kifehérítésére bevezetett intézkedések pedig hozzák a tervezett bevételeket. Az ÁSZ az adóbevételek 84,4%-át megalapozottnak minősítette szemben a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat adóbevételi előirányzatai esetében, ahol ez a szám 51,3% volt. A költségvetés bevételei teljesíthetőségét javítja, hogy a költségvetési törvény és kapcsolódó adótörvények módosításának korábbi elfogadásával a gazdasági szereplők számára kiszámíthatóbbá válnak a költségvetési folyamatok.
Szinte teljes körűen megalapozottak a társadalombiztosítási alapok ellenőrzött bevételi és kiadási előirányzatai. Hasonlóan megalapozottak az önkormányzatok támogatását szolgáló előirányzatok is.
Kiadási oldalon
Elsősorban az jelent kockázatot, hogy az úgynevezett felülről nyitott, azaz évközben túlléphető kiadási előirányzatok együttes összege eléri a kiadási főösszeg 53,3%-át (8822,9 Mrd Ft). Ezen belül a külön szabályozás nélkül túlléphető előirányzatok összege eléri a kiadási főösszeg 38,1%-át (6301,9 Mrd Ft). Kockázatot jelent, hogy a gyógyító megelőző ellátás szakintézeteinek és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak a tervezett kiadásai megfelelő strukturális intézkedések meghozatala esetén biztosítják csak a feladatok zavartalan ellátását.
Bevételi oldalon
Az ÁSZ az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek esetében azonosított jelentősebb kockázatot, mivel az ún. „egyéb értékesítési és hasznosítási bevétel” előirányzaton tervezett 115 Mrd Ft realizálhatóságát dokumentumokkal az ellenőrzött szerv nem támasztotta alá.
A 2016. évi költségvetési tervezés sajátossága, hogy egyszerre kell fedezetet nyújtania Európai Unió 2007-2013-as költségvetési ciklusában EU forrásból finanszírozott, folyamatban lévő programok befejezéséhez, és a 2014-2020. évi költségvetési ciklusban induló fejlesztések társfinanszírozásához. Az új költségvetési ciklus alatt felhasználható uniós és hazai forrás 2016-ra eső részét az EU-s programidőszakon belüli ciklikusság figyelembevételével tartalmazza a költségvetés. Az előző ciklusról áthúzódó programok hazai költségvetési finanszírozási igényét a forrásvesztés elkerülésére hozott intézkedések figyelembevételével tervezték meg. Ennek ellenére kockázatot jelent, hogy az EU Bizottságnak egyes programok felfüggesztésére vonatkozó döntéseinek következményei a tervezéskor még nem voltak ismertek.
Tartalék
Az – ÁSZ által is azonosított – kockázatok kezelését a központi költségvetési tartalékai hivatottak biztosítani. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 100 Mrd Ft-os előirányzata megfelel a törvényi követelményeknek. Az Országvédelmi Alap 100 Mrd Ft összegű előirányzata több mint háromszorosa a 2015-ös előirányzatnak. Mértéke megfelelőségének megítélését nehezíti, hogy az előterjesztő nem mutatta be, hogy meghatározásánál milyen jellegű és mértékű kockázatokkal számolt. A költségvetés teljesíthetőségének biztonságát növeli, a fejezeteknél most első ízben képzett ún. fejezeti stabilitási tartalék. Ezek együttes összege 35,0 Mrd Ft.
Államadósság-mutató
2016. évre 73,3%-ra (2015. évről 1 százalékponttal) csökken, ezáltal a GDP-arányos államadósság mérséklésének az Alaptörvényben meghatározott kötelezettsége teljesül. Emellett az államadósság-mutató egy százalékpontos csökkenése jelentős tartalékot is tartalmaz, mivel az Alaptörvényben meghatározott kötelezettség még az államadósság további 305,6 Mrd Ft-os növekedése mellett is teljesülne. Az európai uniós módszertan szerint számított 2%-os GDP-arányos hiánycél 351,9 Mrd Ft-tal alatta marad az uniós és hazai jogszabályokban rögzített követelménynek. Azaz a jogszabályi előírások abban az esetben is teljesülhetnek, ha a GDP vagy az államadósság, illetve a hiány a tervezettnél kissé kedvezőtlenebbül alakul.
Ugyanakkor felhívták rá a figyelmet, hogy a törvényjavaslat nem tesz eleget a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben rögzített, az államadósság növekedése mértékét korlátózó adósságképlet szerinti követelménynek, ami az államadósság összegének csak 0,35%-os növekedést engedi meg a törvényjavaslat szerinti 3,3% százalékos növekedési ütemmel szemben.
