A legtöbb településen március 15-éig kellett befizetni a helyi adók és a gépjárműadó első részletét, illetve az éves helyi iparűzési adó előlegét. A 2015-től újdonságnak számító, és mindössze néhány településen bevezetett települési adók többségét azonban egyelőre csak bevallani kell, befizetni még nem, írja a Világgazdaság.
A lap szerint az adótörvények tavalyi módosítása jóval nagyobb teret ad a településeknek, hogy helyi adókat vessenek ki. Nagyrészt ebből fedezik ugyanis az olyan rájuk tolt felelősséget, mint a szociális segélyezést. Elvileg bármilyen adót kivethetnek, amit nem tilt a törvény, és nem adóztatják állami szinten.
Ennek nem sok olyan terület felel meg, amit érdemes is megadóztatni, mert komolyabb bevételek lehetnek belőle. A termőföldadó például pont ilyen, nem véletlen, hogy a legtöbben ezt vezették be. Mindszenten a mezőgazdasági gépeket, Kesztölcön az üres ipari ingatlanokat adóztatják meg. A Szegedhez közeli Zsombón pedig a 20 méternél magasabb építmények után kell fizetni. Egyetlen ilyen épület van, a templomtorony, de az a polgármester szerint adómentességet kapott. De a víztorony és három telefonpózna így is nagyobb, ezekből évente hatmilliós bevételük van.
Még egy dologra használható remekül a helyi adóztatás: a nyomásgyakorlásra. A Világgazdaság szerint Zalaapátiban csak azért vezettek be ebadót, hogy a helyi önjelölt állatmentőket rábírják, tegyék át székhelyüket a településen kívülre. Ezt az is alátámasztja, hogy az ebadót csak annak kell megfizetni, aki három kutyánál többet tart, 10-nél több eb esetében azonban már ebenként 100 ezer forint az adó összege.
