A jelentést hivatalosan csak szerdán teszik közzé, de tartalmát már hétfőn sajtóreggelin ismertette Markus Beyrer, az üzleti szövetség vezérigazgatója.
A BusinessEurope egyes tagszövetségeinek a különböző országok teljesítményéről adott válaszai alapján Magyarországgal kapcsolatban az volt az egyik kiemelendő megállapítás, hogy a vállalkozói körök nagyon lassúnak találják az üzleti környezet javulását, valamint aggódnak amiatt, hogy a bérek emelkedése nem a termelékenység növekedését tükrözi. Kedvező ugyanakkor a visszhangja annak, hogy Magyarországon javult a közpénzügyek helyzete.
Magyarországról a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) tagja a BusinessEurope-nak. Az MTI kérdésére Beyrer közölte, hogy a tagszövetségi értékelések beadási határideje február közepe volt.
Nincs előrelépés
A Reformbarométer függeléke szerint a Magyarország címére megfogalmazott országspecifikus ajánlások közül hármat minősítenek rendkívül fontosnak, és ezek egyikében sem látnak előrelépést. Ezen ajánlások közül az első a stabil, kiegyensúlyozottabb és áramvonalasabb adórendszer kialakítása a vállalatok számára, beleértve a torzító hatású ágazati adók kivezetését.
A második a célzott, aktív munkapiac-politikai intézkedések erősítése, azon belül egyebek közt a közmunkarendszer felülvizsgálata, illetve annak megfontolása, hogy emeljék a munkanélkülieknek járó juttatások jogosultsági idejét.
A harmadik, rendkívül fontosnak minősített, ám előrelépést nem mutató terület eszerint a piaci versenyt ösztönző szabályozási környezet megszilárdítása, azon belül egyebek közt a szolgáltatási szektorban az akadályok eltávolítása, a közbeszerzések terén pedig az átláthatóság növelése.
Hasznos, de nem elsőrendű fontosságú ajánlásnak minősítették a pénzügyi intézmények adóterheinek a csökkentését, amely területen egyelőre szintén nem regisztráltak előrelépést. Fontos ajánlásként említették azokat a költségvetési intézkedéseket, amelyek az adósságcsökkentést célozták. Ezen a területen kielégítő előrelépésről számoltak be.
