A javaslat szerint a munkaszüneti napokon, illetve pünkösd és húsvét vasárnapján minden munkavállalónak 100 százalékos bérpótlékot kellene fizetni – számol be a Világgazdaság. Hozzáteszik, hogy ezt a kórházak, közüzemek, tűzoltóságok és rendőrségek költségvetése bánhatja, hiszen eddig a folyamatosan működő üzemeknél, illetve ott, ahol társadalmi érdek volt a munkavégzés, nem kellett bérpótlékot fizetni sem a vasárnapi, sem pedig a munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén. Mint írják, ugyanilyen alapon a munkaszüneti napokra többet kell majd adni a vasárnap is dolgozó televíziós stáboknak, újságíróknak is.
Kicsit kaotikus a helyzet
A javaslat egyik módosítójából kiderül, lesznek azért kivételek: az új terv a kereskedőknél is teljesen mást is tartalmaz, mint az eredeti. Korábban általános jelleggel terjesztették volna ki a vasárnapi munkavégzésre a dupla bért jelentő pótlékot, az új javaslat szerint azoknál a kereskedelemi egységeknél kellene kifizetni az alkalmazottaknak vasárnap, amelyekre a zárvatartási törvény vonatkozik. Mivel ezek az üzletek csak akkor lehetnek nyitva, ha a tulajdonos vagy segítő családtagja dolgozik ott, a dupla bérnek kevés a relevanciája – írja a lap. Hozzáfűzik, hogy valójában azoknál az újságosoknál, virágosoknál és pékeknél érdekes ez, amelyek a törvény értelmében nyitva lehetnek vasárnap délelőtt.
A módosítás emiatt kedvezőbb helyzetbe hozza viszont azokat, akik eddig is kivételek voltak a törvény alól, hiszen nemcsak a zárvatartási előírást, de a dupla bérpótlékot is megússzák (csak az eddigi 50 százalékos felárat kell fizetniük) a piacokon és a pályaudvarokon működő boltoknak, valamint a világörökségi területen található üzleteknek, ami Budapesten praktikusan a belváros egészét jelenti. Eközben a Nemzetgazdasági Minisztérium most épp azoknál – a belvárosi üzleteknél – vezetné mégis be a vasárnapi zárást, akiknek a gazdasági bizottság javaslata kedvezne.
