A vasárnapi boltbezárás miatt 165 milliárd forinttal csökkenhet a kiskereskedelmi forgalom – állapítja meg a Költségvetési Felelősségi Intézet legújabb költségvetési kockázatelemzése. Az elemzés szerint ez a pénz nem teljesen tűnik el a kiskereskedelemből, hanem átterelődik más területekre. A többletkereslet megjelenik majd más típusú fogyasztásban, és azokban az iparágakban megnőhet a munkaerő iránt is a kereslet.
A vasárnapi boltbezárás, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megemelése és az egyszeriként bejelentett dohányipari különadó miatt egyébként átmenetileg 6-8 ezer ember veszítheti el a munkáját, de a másutt jelentkező kereslet miatt végül pár száz fő maradhat tartósan munkanélküli az intézet elemzése szerint.
Az intézet elemzése szerint a beérkező friss makroadatok alapján a fékeződés jelei mutatkoznak a magyar gazdaságban, a 2014-2015-ös növekedés forrásai nagyrészt átmenetiek. Viszont a tavalyi év utolsó hónapjaiban a költségvetés bevételei jól alakultak.
A nemzetközi makrokilátások romlottak az utóbbi hónapokban, elsősorban a magyar export iránti kereslet vonatkozásában. Az olajár beszakadásának van némi gazdaságélénkítő hatása, a költségvetési egyenleg nagyjából 20 milliárd forinttal javulhat. A 200 forintos benzinárnak viszont nulla az esélye, mivel az áfa és a jövedéki adó körülbelül ennyi.
A svájci frank felértékelődése a devizahiteleseket és a kereskedelmi bankokat nem érintik a forintosítás miatt. De van egy olyan adósi kör, amit a jogszabályok nem érintettek (a személyi hitelesek, az autóhitelesek és a kisvállalatok). Emiatt csökken a szabadon elkölthető jövedelem 30-35 milliárd forinttal, ami kismértékben fékezi majd a fogyasztást.
Az intézet 2014-re 3,2 százalékos növekedést vár, az idei évre pedig 2,1 százalékot, majd 2016-ra ez lefékeződik 1,3 százalékra. A lefékeződés fő oka az uniós pénzek kifutása, illetve az agráriumban történt beruházások kifutásának lehet még szerepe ebben. Emellett a következő években eltűnik a devizahiteles csomag hatása. Akinek csökken a törlesztője, annak megemelkedik a fogyasztása, akik pedig egyszeri pénzt kapnak, annak idén lesz kiugró értéke, ami vissza fog esni a korábbi szintre.
A fogyasztási kiadások idén 1,8 százalékkal nőhetnek, 2016-ban ugyanakkor ez már szintén lassulhat.
Az intézet szerint középtávon 1-1,5 százalékos növekedésre állhat be a magyar gazdaság, a 2-3 százalék közötti sáv a jelenlegi környezetben nem reális.
Az infláció idén 0,8 százalék lehet. A nyugdíjak indexálására viszont a költségvetési törvény 1,8 százalékot állapított meg, magyarán 1 százalékos reálnyugdíj-emelés lesz, ami jellemző volt a korábbi években is: 2011 óta 7,3 százalék volt a nyugdíjak reálemelése.
A Költségvetési Felelősségi Intézet áfafehéredéssel nem számol, így az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) hatását kihagyták. Az idei költségvetésbe tervezett, rejtélyes 169 milliárd forintos vagyonbevétel még mindig nem tudható, honnan is fog befolyni, ezért ezt teljesen megalapozatlannak tekinti a költségvetési törvényben. Részben megalapozatlan a matrica és az e-útdíj bevétele is, ezen a soron kisebb elmaradás várható a KFIB szerint. A 2014-es e-útdíjbevétel is elmaradt a várttól. Összességében ez közel 5 milliárd forinttal alacsonyabb költségvetési bevételt jelent a tervezetthez képest.
