Bár a KSH foglalkoztatottsági adatai biztatóak, mégsem adnak hű képet a hazai állapotokról. A Policy Agenda elemzése szerint ugyanis a bizonytalannak számító munkahelyek száma nőtt igazából. Azaz az átmeneti munka, a külföldi munkavégzés és a kiscégeknél való munka, vagy kényszervállalkozás – amelyek akár feketemunkaként is jelentkeznek. A munkaerőpiac „mozgását” a támogatott munkahelyek (főleg a közmunka) tartják fent, amelyek minden költséget egybeszámítva (bérek, adminisztrációs terhek, közfoglalkoztatók önrésze) akár 200 milliárd forint feletti összeget vesznek el a költségvetésből. “A közmunka ilyen mértékű alkalmazása erős társadalmi és politikai függőséget okoz, amelynek kárait később fogjuk igazán elszenvedni” – írják az elemzők.
A munkanélküliség és a foglalkoztatottság alakulásához fontos tudni, hogy a kormány számítási módja szerint abba mindenki beleszámít, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. A munkaerőpiacon elhelyezkedni kívánók azzal szembesülhetnek, hogy 2014-ben az első tizenegy hónap adatai alapján becsülve mintegy 800 ezer új munkahelyet jelentettek be a munkaügyi szolgálatnál azok a munkáltatók, amelyek új dolgozót keresnek. Ám ezeknek a 76 százaléka úgynevezett támogatott munkahely, zömében közmunka.
“Ez pedig egy nagyon „tartaléklángon” működő munkaerőpiacot mutat, ahol az elhelyezkedés főképpen az állami programok segítségével valósulhat meg”– vonja le a következtetést a Policy Agenda. Azt jelenti ugyanis, hogy a kormány úgy gondoskodik közel félmillió ember foglalkoztatottságáról, hogy annak a munkaerőpiacra nincs érdemi hatása. “A közmunka ilyen méretekben veszélyes, függőséget okoz, és erről még egy majdan stabilan fejlődő gazdasági környezetben is nehéz lesz a leszokás” – zárul az elemzés.
A közmunka nem egyszer került már az ellenzéki pártok célkeresztjébe. A PM szerint a közmunkarendszer zsákutca. “A kormány a „munkaalapú társadalom” ideológiájától elvakulva , a józan ész ellenében faragott a közmunkából gigantikus foglalkoztatáspolitikai eszközt” – közölte az ellenzéki párt, kiegészítve mindezt azzal, hogy a kormány idén ötször annyit fordít közmunkára, mint a munkanélküliek segélyezésére.
A Demokratikus Koalíció (DK) azt szorgalmazza, hogy a kormány egy független szervezettel világítsa át a közmunkaprogramot, továbbá annak hatékonyságát egy eseti parlamenti bizottság is tekintse át. A DK a PM-mel együtt emlékeztet arra, hogy a közelmúltban a a Baranya megyei Gyöngyfa polgármestere a közelmúltban azért mondott le, mert úgy ítélte meg, a közmunkaprogram értelmetlen feladatokra irányul és hazugságokra kényszeríti a települések vezetőit.
