A kormány bevett trükközési módszere a kincstári egységes számlán (KESZ) lévő összeggel való játék – írta az Index. A lényeg, hogy a válság óta a készpénzes számlán az állam jelentősebb összegeket tart, ezzel biztosítja, hogy akkor is fizetni tudja rövid távon a lejáró állampapírokat, ha esetleg befagyna az állampapírpiac.
Csakhogy év végén egy kis kockázatot vállalva a számlát mindig szándékosan leapasztják, hogy kisebb legyen az adósság. Tavaly például év végén durván 900 milliárddal vitték lejjebb a szintet, e nélkül a GDP-arányos államadósság az év végén 82 százalék körül lett volna.
Hogy ez mennyire az év végi szépítésről szól, jól mutatja, hogy az intézkedés mindig csak átmeneti, a következő év január végére mindig újra megemelik a számlán lévő összeget, hogy a likviditás visszaálljon a normális szintre. A gyors pótlásra azért is van nagy szükség, mert a költségvetés is éppen hónap elején igényli a forrásokat.
Idén várhatóan 76 százalék lesz az állam GDP-arányos adóssága, legalábbis Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint.
Az MNB ugyanakkor a mai közleményében azt írta: az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 80,3 százalékát tette ki 2014 harmadik negyedévének végén, ez 2,6 százalékponttal alacsonyabbat az előző negyedévinél. A korábbi tervek arról szóltak, hogy év végére a tavalyi 79,4 százalékos alá megy az érték.
Az EU mindig az év utolsó napját nézi az államadósság tekintetében, hiszen a szabály alkotásakor fel sem tételezték, hogy ez alkalmat ad a trükközésre. Másrészt ezt a szabályt igen könnyű megváltoztatni, és akkor máris nem fog papíron csökkenni az államadósság. Harmadrészt ezzel a magyar kormány saját magát is becsapja (nem beszélve a választókról), hiszen a költségvetési tervezéskor illetve számos fontos statisztikánál kiindulópont az államadósság “hivatalos”, papíron számolt mértéke.
