Matolcsy György sikeresnek nevezte a kormánnyal való együttműködést, és kiemelte: jövő évi tevékenységüket segíti a devizahiteles probléma megoldása, a devizahitelek forintosítása. Hangsúlyozta, hogy az MNB devizatartalékai kellően magasak (és azok is maradnak) ahhoz, hogy teljesíthessék a jegybanktörvényben rögzített követelményeket, és a kihívásoknak is megfeleljenek.
Nehezítő körülmény
Az MNB elnöke szerint ugyanakkor 2015-ben az Európai Unió harmadik recessziós válsága nehezítő körülmény lehet Magyarország számára.
Matolcsy György szerint az Európai Unió hibás, megszorító gazdaságpolitikát követett, eközben Magyarország 2010-ben megállította a pénzügyi válságot, 2011-ben költségvetési trendfordulót hajtott végre, az államadósság ráta csökkenő pályára állt, a hiány pedig tartósan 3 százalék alatt maradt, és foglalkoztatási fordulat következett be. Tavaly a növekedési fordulat is elindult, amelyet fogyasztási és beruházási fordulat is fémjelzett. Ezzel párhuzamosan 2013 tavaszától monetáris politikai fordulatot hajtott végre a jegybank.
Az Európai Bizottság által meghirdetett Juncker-program jó, de elkésett, és kicsi, a 315 milliárd eurós keretet 600-700 milliárd euróra kellene emelni – mutatott rá a jegybank elnöke. Kiemelte: Magyarország azt is bebizonyította, hogy egyszerre lehet költségvetési, beruházási, fogyasztási, növekedési fordulatot végrehajtani, és hogy a kormány és a vele stratégiai együttműködésben álló MNB helyes úton jár.
Véget ért a monetáris politikai fordulat
Matolcsy György kifejtette, hogy 2014 végére véget ért a monetáris politikai fordulat, már tavaly elindult a növekedési hitelprogram (nhp), ennek révén mára minden 5. kkv-hitel az nhp-hoz köthető. Sikeresnek nevezte a devizahitelek forintosítását, és a devizahiteles probléma rendezését is, amelyben aktív szerepet vállalt a jegybank.
Az MNB 2014-ben sikeresen integrálta a pénzügyi fogyasztóvédelmet a jegybankba – tette hozzá, és az eredmények között kiemelte, hogy nem lesz veszteséges a jegybanki gazdálkodás. Kifejtette: miközben a jegybank korábbi vezetése 2013-ra 203 milliárd forint veszteséget tervezett, végül az MNB 23,6 milliárd forint nyereséget ért el. E nélkül nem engedték volna ki Magyarországot az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól – mondta az elnök, hozzátéve, hogy az MNB nyereséges működése a lehető legjobb támasza a gazdaságpolitikának.
Felélt magánnyugdíj vagyon
Volner János (Jobbik) kérdésére, aki felvetette, hogy az államadósság csak úgy csökkent valamelyest, hogy a magánnyugdíj-pénztárak vagyonát “felélte a kormány”, Matolcsy György elmondta: az államadósság 85,3 százalék, példátlanul magas volt 2010 nyarán, a kormányváltáskor. Ennek növekedését megállították, a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakításával először 1400 milliárd forinttal, majd később több lépcsőben csökkentették az államadósságot. Kiemelte, hogy a korábbi magánnyugdíj-pénztári tagok 97 százaléka önként a visszalépés mellett döntött, valamint azt, hogy ez a rendszer már az indításakor “totálisan elhibázott volt”.
Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke felvetette: helyes volt, hogy az MNB devizatartalékát “mozgósítják” a devizahitelek rendezése, a forintosítás kapcsán a bankok számára. Arról is szólt az MNB nyereségességével kapcsolatban, hogy 2010-2013 között a költségvetésnek többször is “rendbe kellett tennie” az MNB gazdálkodását, az erre fordított összegeket külföldi befektetési alapok “tették zsebre”.
Mivel a jegybank, új, a pénzügyi stabilitáshoz kapcsolódó feladatokat kapott, emiatt kedvező, hogy “megerősíti magát új emberekkel, infrastruktúrával”. Matolcsy György is kiemelte: mivel az Országgyűlés egyre több feladatot ró a jegybankra, ennek az infrastruktúráját meg kell teremteni. Egyben emlékeztetett arra, hogy a jegybank több, Hold utcai ingatlanát is eladták.
A kérdésekre válaszolva Matolcsy György elmondta: az nhp-nak mindaddig érdemes működnie, amíg fenntartható, és amíg a magyar gazdaság tartósan 3-4 százalékos növekedési sávba nem jut.
Támadássorozat
Tóth Csaba (MSZP) felvetésére a jegybank elnöke elmondta, hogy 2014 augusztusában “támadássorozat” kezdődött az MNB ellen, többek között azzal kapcsolatban, hogy miért vásárol üdülőket, valamint hogy miért hoz létre alapítványokat, és hogy mekkora alapítványi tiszteletdíjat vesznek fel a jegybanki vezetők. Matolcsy György kiemelte: az unióban számos jegybanknak van rekreációs célból saját üdülője, az MNB vezetői pedig jótékony célokra utalják tovább alapítványi tiszteletdíjukat, ezenkívül az alapítványok hasznos célokért tevékenykednek. Oktatási, képzési feladatok ellátásához minden európai jegybanknak van jóléti infrastruktúrája, miért ne lehetne például üdülője a magyar jegybanknak is – fogalmazott.
Matolcsy György szerint fejleszteni kell a pénzügyi, közgazdasági tudást Magyarországon, és egy másfajta közgazdasági, pénzügyi képzésre van szükség az új világgazdasági kérdések megválaszolásához.
Az MNB elnöke szerint az 50 és 70 dollár közötti olajár deflációs veszélyt jelent és pénzügyi instabilitást okozhat, illetve a komoly veszélyek közé sorolta azt is, hogy az EU-ban végleg megszűnik a növekedés. Ismét megemlítette, hogy a Juncker-terv összegének nagyságát meg kellene kétszerezni az uniós növekedés valódi beindítása érdekében.
