Az indítvány rendkívüli egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezné 2015-ben a dohányipari vállalkozásokat. A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele lenne, a fizetendő hozzájárulás mértékét a javaslat sávosan határozza meg.
A kormánypárti politikus expozéjában felidézte a dohányzás történeti alakulását, és az egészségügyi kockázatok sokféleségét hangsúlyozta, kiemelve azok közül a tüdőrákot, valamint a szívbetegségeket. Egy 2010-es egészségügyi statisztikára hivatkozva jelezte: 20 ezer ember közvetlen halálát okozta a dohányzás, ami az összes haláleset 16 százalékát tette ki, s a 65 évnél fiatalabbak 30 százaléka annak következtében halt meg.
740 milliárd ment füstbe
Szatmáry Kristóf szólt arról, hogy a dohányzással összefüggő lakossági kiadás 2010-ben 440 milliárd forint volt, az állami kiadások pedig megközelítették a 300 milliárdot. Az egészségügyi költségvetés 15 százalékát fordítják egyebek mellett a dohányzáshoz köthető gyógyszerkiadásokra, fekvőbeteg-ellátásra.
A fideszes képviselő felidézte, hogy a dohányzás visszaszorítása érdekében átrendezték a kiskereskedelmi piacot, 2011-ben pedig a nemdohányzók védelme érdekében fogadtak el olyan törvényt, amely a közforgalmú helyeken, zárt térben megtiltotta a dohányzást. Utóbbi nem vetette vissza a vendéglátók forgalmát – emelte ki, s szólt arról is, hogy a kormányzati intézkedések miatt a WHO kitüntette Orbán Viktor miniszterelnököt.
A politikus a dohányzás elleni küzdelem egyik eszközeként beszélt az adóztatásról, jelezve, hogy a teher jelenleg döntően a fogyasztókon csapódik le. A javaslat érvényt kíván szerezni az igazságosabb közteherviselésnek, hogy a legnagyobb hasznot húzó cégek is kivegyék részüket, emellett rögzíti azt is, hogy az így befolyt összeg a kormány egészségügyi rendszer átalakítását célzó elképzeléseire fordítható – ismertette Szatmáry Kristóf.
Az új, dohányipart megsarcoló különadó épp a trafikosokat nem érinti. Szatmáry Kristóf családjának összesen 12 nemzeti dohányboltja van.