Az összes lakás mintegy fele (2553) Közép-Magyarországon épült. Ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg nagyobb arányú építési tevékenység, itt megközelítette a 700-at a használatba vett lakások száma, s több lakás építését tervezik, mint a fővárosban vagy Pest megyében – derült ki a KSH legfrissebb jelentéséből.
A válság előtti negyede
Az év eleje óta tartó folyamatos növekedés ellenére az épített lakások száma még mindig alacsony, a válságot megelőző 2008 I–III. negyedévében használatba vett lakások 25 százaléka. Az új lakások száma jelentős területi különbségeket mutat.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
2013 első kilenc hónapjával összevetve idén eddig 9 százalékkal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 44, illetve 56 százalékkal több a kisebb városokban és a községekben. Budapesten ugyanekkor 31 százalékkal nőtt az átadott lakások száma.
Budapesten 1474, Győrben 245 lakás épült, emellett csak Debrecenben és Siófokon vettek 100-nál több új lakást használatba. Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön és Észak-Alföldön a lakásépítés csökkent (59, 70 és 98 százalékra).
Több épülhet a jövőben
Az év első kilenc hónapjában kiadott 6947 új lakásépítési engedély száma 34 százalékkal meghaladja a használatba vett lakásokét, és 30 százalékal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Minden településtípusban és minden régióban több lakás építését tervezik a megelőző év azonos időszakához képest. Az összes engedély 36 százalékát Közép-Magyarországon, 29 százalékát Nyugat-Dunántúlon adták ki. AGyőr-Moson-Sopron megyében mért 69 százalékos növekedés lényegében három településre koncentrálódik: Győrben 521, Rajkán 340, Sopronban 281 új lakás építését engedélyezték.
Videéken a magánerős építkezés jobban beindult
2014 első három negyedévében az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 61 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 38 százalékra csökkent. Ugyanakkor Budapesten az összes lakás 67 százalékát építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban mindössze 71 lakás épült önkormányzati megbízásból.
Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 58 százalékra), az értékesítésre épült lakásoké (42-ről 39 százalékra) csökkent, bérbeadásra 3 százalék épült.
Kivitelezői csoportok szerint a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 64, az egyéni vállalkozások pedig 29 százalékát építették (az előző év azonos időszakában 63, illetve 26 százalék volt ez az arány).
102 négyzetméteres az átlagos
Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 58, a többszintes, többlakásos épületeké 38, a lakóparki lakásoké változatlanul 2 százalék volt.
2014 első kilenc hónapjában a használatba vett lakások átlagos alapterülete 102 m2 volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A 100 m2-esnél nagyobb lakások aránya 41 százalékot tesz ki, akárcsak az előző év azonos időszakában, és a 60 m2 alatti lakások aránya is közel változatlan (27-ről 28 százalékra nőtt) maradt.
A vizsgált időszakban 858 lakás szűnt meg, ebből 183 önkormányzati tulajdonú volt. 148 üdülőépületben 195 üdülőegységet építettek, és 211 üdülőépületben 296 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 23, az engedélyezetteké 57 százalékkal nőtt az előző év első kilenc hónapjához képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 91 m2, 3 m2-rel nagyobb, mint az előző év ugyanezen időszakában.
A kiadott új építési engedélyek alapján 3826 lakóépület és 3889 nem lakóépület építését tervezik, ez rendre 13, illetve 2 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 16 százalékkal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági és a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 24, illetve 17 százalékkal csökkent.
