„Van, amikor egy kormányzati döntés alapvetően határozza meg egy iparág kilátásait. És van, amikor egy döntésnek az adott »céhen« túlmutató következményei vannak: egy egész ország jövőjét érintik, hangozzék ez bármilyen fennkölten is – kezdi Papp cikkét, melyben szakmai érvek mentén javasolja a netadó jelenlegi formájának és intézményének az eltörlését. Álláspontja szerint ugyanis ellentétes nemcsak azokkal a stratégiai célkitűzésekkel, amelyeket a kormány a Digitális Nemzet Fejlesztési Programban megfogalmazott, de alapjaiban kérdőjelezi meg azoknak a jelentős kormányzati beruházásoknak a hasznosulását is, amelyeket a következő évekre a kabinet ezen a területen előirányzott.
MTI Fotó: Marjai János
Mint fogalmazott “a magyar infokommszektor, illetve tágabban, a magyar gazdaság érdekei felől vizsgálva a kérdést azt látjuk, hogy a netadó mellett nem szól életképes érv – ellene viszont annál inkább. Mint ismeretes, a Microsoft Magyarország – néhány más iparági szereplő mellett – a magyar kormány stratégiai partnere. A stratégiai partnerség értelme pedig éppen abban áll, hogy a netadó vagy a hozzá hasonló, különleges szaktudást igénylő kérdésben a kormány bizton támaszkodhat a partnerei által képviselt iparági tudásra és tapasztalatra.”
Az írás bevallott célja, hogy stratégiai szövetségesként „harag és részrehajlás” nélkül igyekezzen megelőzni egy hiba elkövetését. „A netadó ugyanis nem közelebb viszi, hanem távolítja Magyarországot azoktól a céloktól, amelyeket a kormány – együttműködésben a hazai ikt-szektorral – stratégiai fontosságúként fogalmazott meg.”
Van más út
A Microsoft Magyarország vezetője netadó helyett azt sürgeti, hogy Magyarország – amelynek ehhez minden feltétel rendelkezésre áll – két évvel korábban, már 2018-ra és a régióban elsőként hajtsa végre az Európai Unió Digital Agenda elnevezésű fejlesztési programját.
A három elemből, szélessáv-infrastruktúra fejlesztéséből, a nethasználatra alkalmas eszközökhöz való hozzásegítés támogatásából és a digitális közszolgáltatások fejlesztéséből, álló programot – az amerikai New Deal mintájára – digitális New Dealként jellemzi, amely a netadóból tervezett bevétel sokszorosát elérő GDP-bővülést, ezáltal pedig állami bevételt generálhat már az első három esztendőben.