Magyarországon a 4 millió munkavállaló egynegyede annyi fizetést kap, hogy abból nem tud megélni. Ez a tendencia, a létminimum környékén kereső munkavállalók napi szintű megélhetési problémái, az elmúlt években jelentősen felgyorsult, vagyis kialakult és szélesedett a dolgozói szegénység – írta a Napi.hu.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) jelentése szerint a magyar bérrendszer egy kétpúpú tevére hasonlít, ahol az egyik “púp” a minimálbér és annak környéke, a másik az átlagbér, azaz nettó 150 ezer forint és környéke.
A dolgozói szegénység a kórházi ellátásban és a szociális ellátásban dolgozókat érinti a legsúlyosabban. 60 százalékuk (145-150 ezer fő) – függetlenül a képzettségtől és a szolgálati időtől – szakmunkás minimálbért, azaz nettó 77 290 forintot visz haza.
A közszféra 680 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Közülük 28,4 százalék nem a reá irányadó illetménytábla szerinti fizetést kapja, hanem közel 40 ezer fő a minimálbért.
Budapest mellett a 19-ből mindössze négy megye van, amelyekben az átlag felett van a bruttó kereset. Ezek: Komárom-Esztergom, Fejér, Győr-Sopron.
Az állam három területen szabályozza az állami szférában dolgozók munkabéreit:
– közmunkások
– közalkalmazottak
– állami vállalatok
A nagyon alacsony bérszínvonalat Magyarországon a szakszervezetek szerint az eredményezi, hogy az elmúlt években az állam munkáltatóként mindhárom területen visszafogta a bérnövekedést, ami találkozott a munkáltatók rövid távú igényeivel.