“Nagyon magas az állami bürokráciára való költés Magyarországon, ez a GDP 10 százalékának megfelelő összeg, ami az Európai Unió átlagában 4 százalék körül mozog. Tehát itt lenne mozgástér. Az a kérdés, hogy lenne-e akarat is rá, hogy ez megtörténjen. Ez nemcsak a költségek megtakarításában jelentkezhet, hanem hatékonyságjavulásban is” – fogalmazott az Erste vezető elemzője. Szerinte a ciklusban most lehetne jelentősen csökkenteni az állami szférában dolgozók számát – olvasható az InfoRádió honlapján.
Négy éve megfordult a trend
Madár István elmondta, hogy 2006 óta folyamatosan csökkent a költségvetési szektorban dolgozók száma, majd ez 2010-2011-ben megfordult, és folyamatosan, ha nem is nagy ütemben, de bővül. Ez szerinte egyértelműen mutatja azt, hogy nem sikerült racionalizálni a rendszert. „Azt pedig, hogy egy észt típusú e-kormányzástól milyen messze vagyunk, azt nem mérföldekkel, hanem fényévekkel kell mérni” – fejtette ki.
A Portfolio vezető elemzője szerint ha csak az európai átlag szintjére le tudnánk vinni a bürokráciát, akkor 7 százalékos áfakulcsunk lehetne. Az áfa esetében például Madár István szerint érdemes lenne azon gondolkodni, hogy tényleg kell-e ekkora súlyt adni az adórendszerben az általános forgalmi adónak.
Gabler Gergely magasnak és károsnak tartja az áfa 27 százalékos szintjét: “Látjuk, hogy már ilyen megoldásokat kell bevezetni, mint online pénztárgép, nagyon erős adószigor, hogy egyáltalán az általános forgalmi adót be lehessen szedni. Egyébként a jövedelemadót még nehezebb behajtani, ebből a szempontból is Magyarország kifejezetten magas szürke gazdasággal rendelkezik” – fogalmazott.
Kósa átcsoportosításról beszélt
A bürokrácia visszaszorítását Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke nevezte meg a kormány következő fontos feladatának. Mint azt a TV2 Mokka című műsorában elmondta, egy sor olyan eljárás, jogszabály, rendelet, végrehajtási utasítás van, amelynek a betartása sok pénzbe kerül, de teljesen értelmetlen. Ha ezeket megszüntetik, GDP-arányosan jóval kevesebbet kell adminisztrációra költeni, és több maradhat a gazdaság szereplőinél.
Ez szerinte a közszférában önmagában nem elbocsátást, hanem átcsoportosítást jelentene. Ugyanis, mint hozzátette: vannak olyan területek ahol az látszik, hogy jelentős többlet van, másutt viszont a foglalkoztatás növelésére van szükség.
Kósa Lajos arra a kérdésre, hogy milyen pozícióban fog ezzel foglalkozni, úgy felelt: nem pozícióban, hanem feladatban gondolkozik. Még “nincs kitalálva”, egyelőre vizsgálják a lehetőségeket, hogyan lehetne jól elvégezni ezt a feladatot – fogalmazott, de megjegyezte: szerinte ezt nem minisztérium alá tartozva, hanem a frakcióban lehet csinálni.
