Az európai uniós átlagnál kevesebbet túlóráznak a magyar munkavállalók, akik közül a teljes munkaidőben dolgozó nők átlagosan heti 40,2 órát, a férfiak 41,1 órát dolgoztak tavaly – derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a munkaidővel kapcsolatos elemzéséből. De nézzük a részleteket.
Férfiak előnyben
Az Európai Unió 28 tagállamának átlagánál a nők szokásos heti munkaideje 0,2 órával hosszabb, a férfiaké pedig 1,4 órával rövidebb volt. Magyarország, a férfiak rendszeres heti munkaidejét tekintve az uniós tagországok alsó harmadába tartozott 2013-ban, míg a nők esetében nagyjából a tagországok rangsorának közepén helyezkedett el.
A részmunkaidő 2013-ban átlagosan 19 órát jelentett az unióban a férfiaknak, szemben a magyar 23,3 órával, ami egyben a kategória egyik leghosszabb munkaideje volt. Ebben a foglalkoztatási formában a férfiaknál jóval nagyobb arányban érintett nők átlagosan heti 20,2 órát dolgoztak az unióban, Magyarországon pedig annyit, mint a férfiak, azaz heti 23,3 órát.
Kevesebbet dolgozunk
Ezektől az adatoktól némiképp eltér a teljes munkaidősként ténylegesen ledolgozott munkaidő, amely – túlóra, betegség, szabadság vagy egyéb távollét miatt – a rendszeres heti munkaidőnél több és kevesebb is lehet egy konkrét munkavállaló esetében. A KSH adatai szerint tavaly főmunkaidőben a férfiak az unióban átlagosan 41,6 órát dolgoztak, míg a magyar adat 40 óra volt. A magyar nők tényleges munkaideje alig maradt el a 38,9 órás uniós átlagtól: 38,6 óra volt.
Kevesebbet túlórázunk
A túlórákat tekintve a tagországi különbségek elég nagyok: míg például az Egyesült Királyságban a vizsgált évben a foglalkoztatottak 27 százaléka túlórázott (de a nem uniós tag Svájcban a 39 százalékot is elérte a túlórázók aránya), Bulgáriában viszont csak 2,6 százaléka. Magyarország a maga 5,4 százalékos arányával valahol az alsó harmadban helyezkedett el a tagországok rangsorában.
A túlórázók aránya Magyarországon az utóbbi évtizedben folyamatosan csökkent, 2013-ban a férfiaknak már csak 1,2, a nőknek 0,9 százaléka végzett ilyen formában plusz munkát. Többségüknek ez heti 6–10 óra túlmunkát jelentett. Kissé meglepő adat, hogy a túlórák több mint egynegyedéért nem fizettek a munkáltatók – írja a KSH.
A hévége nem szent
Úgy tűnik viszont, hogy a családra egyre kevesebb idő marad. Az elmúlt években ugyanis minden hétvégi foglalkoztatási mutató emelkedett. Ezen belül leginkább az alkalmi szombati foglalkoztatás ugrott meg: már a dolgozók 29,4 százaléka kénytelen alkalmanként beáldozni a hét hatodik napját a munka oltárán. 10,3 százalék pedig rendszeresen kénytelen szombaton is melózni.
Vasárnap kicsit jobb a helyzet, de így is már a munkavállalók 7,5 százaléka rendszeresen dolgozik ezen a pihenőnapon, 18,1 százalék pedig alkalomszerűen. A férfiakat egyébként jóval nagyobb arányban osztják be hétvégére, mint a nőket.
Túlsúlyban az egy műszak
2013-ban az alkalmazásban álló férfiak 69,3, a nők 74,5 százaléka dolgozott normál, egyműszakos műszakrendben, a többiek pedig különböző atipikus munkarend szerint. Az atipikus munkarend a nőknél főként (14,3 százalék) a két műszakos munkarendet jelentette. A férfiaknál viszont a kétműszakos munkarenddel nagyjából megegyező súlya volt a rendhagyó, illetve változó műszakrendnek is. A három, illetve négy műszakos műszakrendben az alkalmazásban állók 6 százaléka, mintegy 220 ezer ember dolgozott.
