„Egyensúlyőrző gazdasági növekedés” címmel ismertette a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés” kiadványának főbb megállapításait.
E szerint 2014-re és 2015-re is rég nem látott, dinamikus fejlődést várnak.
Mindenhol jó jeleket látnak már az idén
A gazdaság szerkezete 2014 induló negyedévében is kiegyensúlyozottnak nevezhető szerintük. A termelési oldalon a mezőgazdaság kivételével – ahol a bázishatás miatt zsugorodást regisztráltak – a meghatározó nemzetgazdasági ágak növekedni tudtak. A legfőbb hajtóerőt az ipari termelés és a tercier szektor jelentette. A felhasználói oldalon a tavalyi év utolsó negyedévéhez képest hangsúlyeltolódás tapasztalható a növekedési szerkezetben. Az export és az import közel azonos ütemű bővülése mellett a külkereskedelmi aktívum nőtt, a nettó export így 0,5 százalékponttal emelte az éves GDP-növekedés ütemét.
Az egész gazdaság és így a belső felhasználás motorja a beruházás volt, melynek növekedését az első negyedévben a versenyszféra vezérelte. A foglalkoztatás és a reálbérek növekedésének hatására a rendelkezésre álló jövedelem bővült, ami a gyorsuló fogyasztásban csapódott le. A belföldi felhasználás együttesen 3 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez.
Nyolc éve nem látott teljesítmény
Előre tekintve, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint a gazdasági növekedés 2014-ben és 2015-ben is dinamikus lesz, melynek elsődleges forrását a belső felhasználás erősödése biztosítja. A nyolc éve nem látott mértékű várható teljesítmény fontos jellemzője ugyanakkor, hogy sem a külső, sem a belső egyensúlyt nem veszélyezteti. A külkereskedelmi többlet fennmaradását meglátásuk szerint a lassan élénkülő nemzetközi gazdasági környezet vezérli, míg az idei évben a növekedés motorja a beruházás, jövőre a fogyasztás lesz. Az MNB Növekedési Hitelprogramjának második szakasza beindulni látszik, ami segíti a versenyszféra beruházásainak további bővülését, így a szektor tartósan átveheti az uniós forrásokból megvalósuló állami nagyberuházások vezérszerepét.
Megállapítják azt is, hogy a fogyasztás növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése hajtja. A tartósan kedvező gazdasági kilátások és az alacsony kamatkörnyezet következtében a háztartások fogyasztási hajlandóságának emelkedésére számítanak az elemzők: csökken az óvatossági megtakarítások mértéke, továbbá a mérlegalkalmazkodás folyamata is lezárul jövőre. A magyar gazdaság kibocsátása a teljes előrejelzési horizonton elmarad a potenciálistól, a ciklikus pozíció javulása mellett a kibocsátási rés 2015 után záródhat.
Konkrétan erre számítanak
Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 3,1 százalékot, míg jövőre a 2,7 százalékot.
Az éves infláció idén és 2015-ben is a jegybank 3 százalékos célja és a maginfláció alatt marad. A korábbi közműdíjcsökkentések hatása és az újabbak bevezetése 2014-ben nyomott inflációs környezetet eredményez. Az elemzők 2015-ben az infláció fokozatos felpörgésére számítanak, melyet a bázishatások mellett az erősödő belső kereslet vezérel, így az előrejelzési horizont végére a jegybanki célra emelkedhet a mutató.
A nyomott inflációs környezet, valamint az EKB júniusban bejelentett likviditásbővítő csomagjának következtében fennmaradó kedvező globális hangulat lehetőséget teremt az óvatos kamatcsökkentés folytatására, melynek mélypontját ősszel, 2 százaléknál várják az elemzők.
A kiegyensúlyozott pályán haladó növekedés nem veszélyezteti Magyarország külső finanszírozási képességét, sőt a GDP-arányos mutató idén jelentősen emelkedhet, köszönhetően az EU-transzferek beáramlásának és az államadósság növekvő belföldi finanszírozása miatt belföldön maradó kamatnak. A költségvetés idei hiánya a Századvég Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint a kormányzati előirányzatnál is kedvezőbb lehet, amihez hozzájárul az önkormányzati szektor kedvező pozíciója. Az uniós módszertan szerint számítva a GDP-hez mérten az államháztartási deficit aránya idén 2,5 százalék, jövőre 2,9 százalék lehet
