A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára az MTI érdeklődésére elmondta, hogy ez az ország számára elérhető összes uniós forrás 4,3 százaléka volt. Horváth Viktória közölte: 10 év alatt mintegy 1360 projekt kapott támogatást. Szerinte a magyar turizmus képe sokat változott az elmúlt tíz évben, de nehéz az uniós tagság hatásait vizsgálni, mert a csatlakozás utáni időszakra esett a világválság, ami erőteljesen befolyásolta az utazási piacot. Az első Széchenyi Terv volt az a kezdő lépés, amellyel az ország felkerülhetett a turizmus európai és világtérképére. 2001-ben és 2002-ben 40 milliárd forint hazai költségvetési forrás áramlott az ágazatba, mintegy 2000 projekt kapott kisebb-nagyobb támogatást. A Széchenyi Terv egyik fő eredménye az volt, hogy a szakmában és a döntéshozókban is tudatosította: a magyar turizmus megfelelő támogatással a nemzetközi piac élmezőnyébe kerülhet, a gazdaság egyik húzóágazatává válhat – mondta.
A helyettes államtitkár emlékeztetett rá, a támogatott projektek között voltak nagy kastély- és fürdőfejlesztések, kisebb szolgáltatásfejlesztések, illetve szálláshely-fejlesztések, de a turizmus helyi szervezetei, a TDM szervezetek is kaptak támogatást. A támogatásokkal összesen 500 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés valósult meg. 2007-2013 között turisztikai vonzerők fejlesztésére 916 projekt kapott 241 milliárd forint támogatást, míg szálláshelyfejlesztésre 198 pályázatra jutott 43,7 milliárd forint. A TDM-szervezetek összesen közel 6 milliárd forintot kaptak. Mind a városfejlesztés, mind az egészségturizmus, a kulturális és vallási turizmus, mind pedig az ökoturizmus területén születtek kiemelt fejlesztések. Horváth Viktória példaként említette a Városligeti Műjégpálya és környezete fejlesztését, amely 3,3 milliárd forintba került, a Pannonhalmi Bencés Főapátság hasonló összeggel megvalósult fejlesztéseit, a Balatonfüred reformkori városközpontjának közel 2 milliárd forint támogatással történt megújítását, a hajdúszoboszlói és a zalakarosi fürdő fejlesztéseit.
A schengeni övezethez csatlakozás több szempontból is hasznos a turizmusnak. Egyrészt jelentősen megkönnyítette az övezethez tartozó országokból a beutazást Magyarországra, másrészt a schengeni országok egységes vízumpolitikája és díjszabása egységessé és átláthatóbbá tette a beutazást az övezeten kívüli országokból. Az EU-hoz tartozás általánosságban is a biztonság, a stabilitás képét erősíti, ami a turizmusban alapvető fontosságú – tette hozzá. Horváth Viktória szerint a szálláshely-kínálat átalakulása és magasabb minőségi kategóriája egyértelműen az uniós forrásoknak köszönhető: a négycsillagos szállodák aránya az összes szállodán belül 21 százalékról 40 százalékra nőtt a csatlakozás óta.
Szintén a csatlakozáshoz köthető az olyan programokban való részvétel, mint az Európa Kulturális Fővárosa, vagy a Kiváló Európai Desztinációk (EDEN).
Az elmúlt 10 évben Magyarországon a vendégszám 40 százalékkal 6,3 millióról 8,8 millióra, a vendégéjszaka-szám 23 százalékkal 18,6 millióról 22,8 millióra nőtt. A szálláshelyek bevételei 78 százalékkal 167 milliárdról 297 milliárd forintra nőttek 2003 és 2013 között. Az elmúlt tíz évben a beutazó turizmus szerkezete átalakult: a hagyományos, nyugati küldő piacok súlya csökkent, a közeli országoké – Csehország, Románia, Lengyelország, Szlovákia – és közöttük különösen Oroszországé nőtt. Az átlagos szállodai szobaár 2003-ban 11 239 forint volt, 2013-ban pedig 15 180 forint, ami a vállalkozások jövedelmezősége szempontjából kívánatosnál szerényebb növekedés, így e területen van még mozgástér. A beutazó turizmus szerkezetére és az árakra is igaz, hogy ezek alakulásához sokkal inkább a válságnak volt köze, nem az uniós csatlakozásnak. A szobakapacitás-kihasználtság viszont sokat javult tíz év alatt, a kereskedelmi szálláshelyeken 36,1 százalékról 42,1 százalékra, ezen belül a szállodákban 43,7 százalékról 49,8 százalékra.
A helyettes államtitkár szólt arról, hogy az EU-val való viták alól a turizmus sem kivétel: a cafeteria-szabályozással kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás a SZÉP-kártyát is érinti. “Az unió a kártya kibocsátási feltételrendszerét túl szigorúnak, diszkriminatívnak tartja, mi viszont szükségesnek gondoljuk ezt a szigort, mivel az emberek pénzét így látjuk biztonságban” – mondta. Horváth Viktória szerint nagy részben a SZÉP-kártyának köszönhetően a belföldi turizmus tavaly az egész EU-ban egyedülálló – a bevételeket tekintve közel 10 százalékos – növekedést produkált, vagyis a rendszer beváltotta a várakozásokat, ezért nem is kívánunk változtatni rajta. Ezzel együtt ezeknek a vitáknak a jelentősége eltörpül a tagság előnyeihez képest – összegezte a turizmusért felelős helyettes államtitkár.
