Enyhén emelkedett az idei év első negyedében tavaly év végi értékhez képest a GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexe . Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói várakozások 2011 márciusa óta eltelt időszak csúcsértékére értek. Főként a megkérdezettek saját anyagi és az ország gazdasági helyzetére vonatkozó reményei javultak. A vásárlási kedv mindazonáltal lanyha, visszamérséklődött a 2013 szeptemberi szintre. Viszont egyre kevesebben számítanak a munkanélküliség arányának növekedésére.
A GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexe 3 pontnyit emelkedett az év első negyedében és értéke 2014 márciusában 173,9 pontot ért el.
A három index egymáshoz való viszonyának alakulása, 2011. március-2014. március:
Forrás: Fogyasztói Bizalom Index, GfK
A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) értékében is emelkedés figyelhető meg 2014 első negyedévében, miután értéke 6 pontos növekedést követően 206,8 pontot ért el. Az erősödés oka, hogy egyaránt javult a háztartások saját anyagi, valamint az ország gazdasági helyzetének megítélése is – utóbbinál főként a rövid távú, vagyis egy évre vonatkozó várakozások javultak.A komplex mutatószám másik összetevője, a Vásárlási Hajlandóság Index értéke mintegy 1 pontos mérséklődéssel jelenleg 137,6 ponton áll.
Máskor is eluralkodik rajtunk
„Már megszokhattuk, hogy választások előtt erősen megnő a fogyasztói bizalom. Ez történik most is, bár hozzá kell tennem, hogy most már egy öt negyedéven keresztül tartó trend rajzolódik ki előttünk. Sok éves csúcsokat döntöttek a márciusi adatok, de a részletek mögött érdemes felfigyelni az óvatosságra is. Ezt jelzi például a családok saját jövedelmi helyzetére vonatkozó vélekedése is. Még mindig a családok fele számol vásárlóerejének csökkenésével” – mondta el a GfK igazgatója, Kozák Ákos az adatokra reflektálva.
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedésekben 2014 márciusában nem következett be mérhető változás az előző negyedévhez képest: tízből három lakos (29 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, míg tavaly decemberben 32 százalékuk vélekedett így.
Az inflációs várakozások is hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, mert a lakosság túlnyomó része (64 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók a megelőző negyedévben mérttel azonos mértékű, azaz átlagosan 5 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.
Jövedelmi várakozások
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra sem javultak: minden második megkérdezett (50 százalék) számít az inflációtól elmaradó mértékű növekedésre – ők tehát a reáljövedelmük csökkenését vetítik előre.A hitelfelvételi kedv, illetve annak hiánya változatlan: a lakosság 27 százaléka tartja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (szemben a 2013 decemberében mért 26 százalékkal), 65 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt (a decemberi 64 százalékhoz képest). Ennek okaként a lakosság egyharmada a hitelkamatok várható növekedését, míg további 36 százalékuk azok változatlanságát jelölte meg az elkövetkező 12 hónapban.
A megtakarításokról alkotott véleményekben sem állt be lényegi változás az előző negyedévhez képest, bár mérséklődött a bizonytalanok aránya: 40 százalékról 34 százalékra csökkent azon válaszadók aránya, akik bizonytalanok abban, hogy megtakarításaikat felhasználják-e egy korábban tervezett vásárlásra. S 18 százalékuk szerint pedig most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.Változatlan maradt azok aránya, akik szerint most érdemes lakást vásárolni: a tavaly decemberi 54 százalék után most 55 százalékot ér el arányuk. Egyébként a lakosság mindössze 45 százaléka tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakása eladását mindössze a megkérdezettek 6 százaléka tartja most jó lépésnek.
