A GKI Gazdaságkutató Zrt. elkészítette 2014-es előrejelzését, amiben kitérnek a 2013-as év értékelésére is, és a következő évekre is jelzik, mire számítanak.
Röviden
A GKI szerint a gazdasági folyamatok 2013-ban viszonylagosan, átmenetileg és látszólagosan javultak. Hozzátették, bár a GDP 1,1 százalékkal nőtt, de így sem érte el a 2011. évi szintet. Megállapítják továbbá, hogy a javulás főleg a mezőgazdaságnak – pontosabban az időjárásnak – valamint az építőiparnak (az EU-források lehívhatósága érdekében gyorsított állami beruházás-növelésnek) köszönhető. Melyek átmeneti tényezők.
Az I. félévi stagnálást a II. félévben 2 százalék körüli növekedés követte, amiben – az alacsony bázis mellett – a javuló európai konjunktúra húzta ipari exportnak, az állami beruházásoknak és a választási gazdaságpolitikának, így a diktált rezsicsökkentéssel növelt lakossági vásárlóerőnek volt szerepe. Az üzleti szféra gyenge beruházási hajlandósága miatt hiányoznak a növekedés érdemi gyorsulásának feltételei.
Idén még hatnak a tavaly II. félévi gyorsulás tényezői, miközben átlagos időjárás esetén a mezőgazdaságban csökkenés valószínű. Így 2014-ben szerintük 1,5 százalékos, vagyis a tavalyinál kissé gyorsabb, de a II. félévinél lassúbb GDP-növekedés várható. Gazdaságpolitikai váltás nélkül pedig úgy vélik, jövőre sem várható 1,5 százalék feletti dinamika. S a foglalkoztatásban, az inflációban és más területeken statisztikailag kimutatott eddigi (látszat) javulást könnyen romlás követheti.
Így teljesítettek az egyes szektorok
A magyar gazdaság 2013-ban a stagnáló (+0,1 százalék) EU-hoz és a még visszaeső (-0,4 százalék) euróövezethez képest kedvezően, 1,1 százalékkal növekedett. Ebből 0,9 százalékpont volt az agrárium hozzájárulása, s ennek következtében a magnövekedés – az agrárium és költségvetési szektor nélküli növekedés – mindössze 0,1 százalék volt.
Az ipari termelés 2013-ban 1,4 százalékkal emelkedett, de nem érte el a 2011. évi szintet. Az ipar által termelt jövedelem (GDP) egyáltalán nem nőtt. Az ipari export csaknem 5 százalékkal, az év során gyorsulva emelkedett, a belföldi értékesítés 1,8 százalékkal csökkent, de egyes őszi hónapokban már bővült. Az építőiparban hét évi visszaesés után 2013-ban erőteljes fellendülés kezdődött, elsősorban az uniós támogatások „kapuzárási pánikot” idéző gyors felhasználása következtében.
A kiskereskedelem – hatévnyi visszaesés után – a 2,5 százalékkal növekvő reáljövedelmek ellenére csak 0,9 százalékkal bővült. Az utolsó negyedévben azonban már 3 százalékos volt a forgalombővülés, amit januárban csaknem 4 százalékos követett.
A pénzügyi GDP 2013-ban negyedik éve csökkent, de ennek üteme 2013-ban már „csak” 1,5 százalék volt. Folytatódott a vállalati és lakossági hitelállományok leépülése. A növekedési hitelprogram hatására 2013. III. negyedévben a vállalati forinthitelek állománya jelentősen nőtt, ugyanakkor a IV. negyedévben számottevően visszaesett. Az egész gazdasági környezet megváltoztatása nélkül, akciókkal érdemben nem lehet serkenteni a magyar gazdaságot.
A hitelállományok minősége a vállalati szektorban enyhén javult, mivel a NAV előírása szerint közel 30 ezer céget töröltek a cégnyilvántartásból, melyek nagy része a nem-fizető kategóriába tartozott, s hitelállományukat le kellett írni. A lakosságnál viszont jelentősen emelkedett a 90 napon túl nem fizető hitelek aránya. A növekvő adóterhek miatt a pénzügyi szolgáltatások ára 2013-ban 55%-kal emelkedett, a betéti kamatok pedig jobban csökkentek, mint hitelkamatok.
A valódi hazai foglalkoztatás 2013-ban nagyjából stagnált (bár az ősszel kissé növekedni kezdett), a valódi munkanélküliség pedig még emelkedett is. A reálkeresetek és a reálnyugdíjak elsősorban a mesterségesen leszorított infláció hatására 3,1 illetve 3,4 százalékkal, a reáljövedelmek pedig 2,5 százalék körüli mértékben nőttek. A lakosság azonban nem növelte fogyasztását. Az állóeszköz-felhalmozás – főleg az EU-támogatások felgyorsult leszívása következtében – 5,9 százalékkal bővült. A feldolgozóipari beruházások növekedése szigetszerű.
Pénzügyek
Az éves átlagos infláció – részben a diktált rezsicsökkentés hatására – 2013-ban 5,7 százalékról 1,7 százalékra csökkent, a maginfláció 2013 decemberére 3,3 százalékra mérséklődött, egyidejűleg mutatva, hogy az ütemcsökkenés, ha nem is ilyen mértékben, de a piaci folyamatok alapján is bekövetkezett volna; illetve jelzet a folyamat fenntarthatatlanságát. A hazai infláció ugyanis jelenleg azonos az EU-éval, a különbség annyi, hogy a miénk nem fenntartható.
A Monetáris Tanács célja az alapkamat folyamatos csökkentése. A magyar kamatfelár azonban még a románnál és bolgárnál is magasabb, CDS-felárunk pedig a régióban csak a szlovénnél és a horvátnál alacsonyabb. 2013-ban az alapkamat csökkenését már nem követte a hosszabb lejáratú állampapírok hozama – az stagnált vagy emelkedett –, miközben a forint 2014 márciusára már 7 százalékkal, az inflációnál jóval erőteljesebben értékelődött le, ráadásul nagy ingadozások közepette.
Az alapkamat folyamatos csökkentésének szándéka a látványpolitizálás mind kockázatosabb eleme. A GKI 2013-ra a GDP arányában 2,5 százalékos (az Eurostattal kialakult elszámolási vita kedvezőtlen alakulása esetén 2,9 százalékos) ESA deficitet prognosztizál. A GDP-arányos bruttó államadósság a 2012 végi 79,8 százalékról 2013 végére látszólag 79,2 százalékra csökkent, de a folyamat lényegét tekintve kissé emelkedett. Az adósságállomány év végi „beállítására” utal, hogy 2014 januárjában a GDP 1,3 százalékával emelkedett a központi költségvetés forint-államadóssága. A külső finanszírozási képesség a GDP 3,6 százalékáról az 5,6 százalékára nőtt. A működőtőke kiáramlása viszont folytatódott – állapítják meg.
Világgazdaság kontra Magyarország
A világgazdaság 2013 második felétől az élénkülés jeleit mutatja. Az amerikai jegybank mennyiségi könnyítésének visszafogása folytatódik, az ennek hatására várható hozamemelkedés és befektetői kockázatkerülés tőkekivonást idézhet elő a felzárkózó országokból. Ezt fokozza az ukrán válság, amely még kezelhetősége esetén is kedvezőtlenül hat a közép- és kelet-európai régió pénzügyi megítélésére, s az orosz kapcsolatok romlásán keresztül az egész EU-ra. Az EU-ban az európai parlamenti választások és a Bizottság újraválasztása miatt az intézményi reformok szeptemberig leállnak. Az EU összevont GDP-je 2014-ben 1,6 százalékkal nő, Németországé 0,4 százalékról 1,8 százalékra gyorsul. Az EU-tagállamok közötti növekedési ütemkülönbségek mérséklődnek. A monetáris politika lazasága enyhül.
Magyarországnak 2013 tavaszán sikerült kikerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól. Ennek ára – a lakosságot közvetlenül érintő általános megszorítások és a valódi reformok kerülése, a jogbiztonság hiánya, a válságadók bevezetése és a piaci kereslet visszaesése következtében – a vállalkozói szektor megbénítása, valamint a közszolgáltatások és szociális ellátások számos területén drámai romlás lett (orvoshiány, ellátatlanok számának emelkedése). Eközben folytatódott az állam hatókörének további kiterjesztése. Jellemzővé vált egyes piacgazdasági szereplők állami és állami vállalati megrendeléseken keresztüli helyzetbe hozása, a szerzett jogok agresszív felülvizsgálata, az ezzel való nyílt zsarolás, a kedvezőtlennek minősített tendenciák nyomásgyakorlással való kezelésének módszere, az államosítás. A kormány kliensei javára rendezi át a piacokat. A tulajdonrendszer átalakítása elsőbbséget élvez a gazdaság fejlődőképességével szemben.
Választási optimizmus
2013 végére, 2014 elejére a konjunktúra felmérésekben több mint egy évtizede nem látott optimizmus uralkodott el Magyarországon. Ez az európai várakozások javulása mellett minden bizonnyal a választási gazdaságpolitikával függ össze. Az I. negyedévben azonban lefékeződött a GKI-Erste konjunktúra-index kilenc hónapos, szinte töretlen emelkedése. A viszonylag kedvező európai konjunktúra és hazai várakozások hatására 2014 első felében folytatódhat a 2013 II. félévi, 2 százalék körüli GDP-növekedés. A GKI, mindenekelőtt az EU által finanszírozott beruházások korábban gondoltnál gyorsabb növekedése alapján 1,3 százalékról 1,5 százalékra emelte idei GDP-prognózisát. A II. félévben azonban a magasabb bázishoz képest már csak 1 százalék körüli növekedés valószínű.
Hiány
Az államháztartási bevételeknél az Országvédelmi Alap felhasználása után is a GDP 0,2 százalékát jelentő elcsúszás prognosztizálható. A kiadásoknál főleg az EU által finanszírozott programok költségvetési hatása, a tavalyról áthúzott kötelezettségek görgetése, a tartalék- felhasználás választásokat megelőző felpörgése és a gyenge forint okoz gondot. A GKI 2014-re a tervezettel azonos, 2,9 százalékos GDP-arányos ESA-hiányt prognosztizál, amihez azonban évközi egyenlegjavító lépésekre lesz szükség.
Az adósságráta – változatlan árfolyamot és kincstári tartalékot feltételezve – érdemben nem változna, pillanatnyilag azonban e feltételezések egyike sem valószínű. Ráadásul a túlzott deficitre vonatkozó új, de ránk még nem érvényes EU-szabály szerint Magyarországnak nemcsak minimális javulást, hanem az adósságráta kb. évi 1 százalékpontos csökkenését kellene elérnie három év átlagában, amitől jövőre még igen távol leszünk a GKI szerint.
Tőkehelyzet
Ebből következően 2015-től érdemi költségvetési egyenlegjavulásra lesz szükség, s ezen felül a bevételi szerkezet komoly átalakítása, a válságadók európai körre és szintre való levitele is elkerülhetetlen a gazdasági növekedési fordulathoz. A külső egyensúly 2014-ben is kedvező lesz, de javulása megáll, a külső finanszírozási képesség a még növekvő EU-támogatások ellenére a GDP 5,5 százaléka körül marad. A tőke-áramlásban a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válása esetén sem várható gyors fordulat, kedvező esetben a kiáramlás megáll.
A beruházások 2014-ben 4 százalékkal, a 2013. évinél kevésbé emelkednek (de kissé gyorsabban, mint azt a GKI korábban feltételezte). Elsősorban az EU-támogatású, állami és/vagy infrastrukturális beruházások nőnek. Az üzleti szférában jelentős nagyberuházásról nem tudni, a kisebb, főleg autóipari beruházások mellett a GKI felmérése szerint számos cég tervezi elhasználódott berendezései régóta halogatott cseréjét, kapacitásai kisebb bővítését. Ezt a hitelképes cégeknél a növekedési hitelprogram is támogatja.
Foglalkoztatás, munkanélküliség, keresetek, fogyasztás
A valódi foglalkoztatás 2014-ben várhatóan stagnál vagy minimálisan emelkedik. A munkanélküliség éves átlagos szintje 10,2 százalékról 9,2 százalékra csökken, de az év végén a tavalyinál és az idei év eleinél magasabb lesz. A minimálbér 2014-ben 3,6 százalékkal emelkedett. A bruttó keresetek a GKI prognózisa szerint mintegy 3,5 százalékkal nőnek. A közszférában ennél lényegesen gyorsabban, 6,5 százalékkal, a versenyszektorban azonban csak 2,5 százalékkal. A reálkeresetek 2,3 százalékkal emelkednek.
A családi adókedvezmény igénybevételi lehetőségének a járulékok terhére való kiterjesztése nemzetgazdasági szinten a jövedelem 0,7 százalékpontos növekedését eredményezi. A külföldön dolgozók családjuknak hazautalt jövedelme is emelkedik. Mindezek alapján a reáljövedelmek 1,8 százalék körüli bővülése várható.
A fogyasztás idén is kevésbé nő (1,5 százalékkal), mint a reáljövedelem. A lakosság ugyanis a gyenge forint következtében emelkedő devizahitel-terhek és a változatlanul nagy bizonytalanság miatt csak óvatosan költ. A bizonytalanság egyaránt kiterjed a munkahelyekre, a diktált árcsökkentések fenntarthatóságára, az egészségügyi ellátás romlására vagy a majdani nyugdíj nagyságára. A gyenge forint jövedelem-elszívó hatása a devizahiteles családokban nagyobb, mint a rezsicsökkentés okozta megtakarításé!
Mi várható idén?
A magnövekedés – a mezőgazdasági és közigazgatási tevékenység nélküli GDP – a tavalyi stagnálásról 1,8 százalékra gyorsul. A GDP-t tehát a tavalyihoz hasonló időjárási viszonyok esetén a kivitel gyorsulása és a szolgáltató ágazatok visszaesésének befejeződése, szerény emelkedése húzza. A felhasználási oldalon a fogyasztás élénkül (választási évben ez a szokás), a beruházások 2013-ban megugrott dinamikája lassul, a külkereskedelmi aktívum pedig kissé csökken.
A mezőgazdaságban átlagos időjárás esetén stagnálás közeli helyzet várható. Az ipari termelés enyhén, a tavalyi 1,4 százalékról 3 százalékra gyorsul. A hajtóerő az export lesz, de a belföldi piac 2008 óta tartó visszahúzó hatása már mérséklődik, esetleg megáll.
Az építőipar számára a húzóerőt az uniós források által finanszírozott beruházások jelentik.
A kiskereskedelmi forgalom elmúlt hónapokban érezhető magasabb dinamikája és a kereskedelmi bizalmi index magas szintje a kiskereskedelmi forgalom 1,5 százalékra gyorsulását vetíti előre. A szállítási ágazat teljesítménye a gazdasági növekedés és a külkereskedelmi forgalom gyorsulásának hatására legalább 2 százalékra gyorsul. A vásárlóerő növekedésével az infó-kommunikációs ágazat GDP-növekedése is elérheti a 2 százalékot.
A pénzügyi szektor visszaesése talán már megszűnik. Egyes bankok a rossz portfoliót kihelyezik mérlegükből, s szükség esetén folytatják a tőkeemelést. Mindez magyarországi leánybankok eladását készíti elő. A külföldi bankok kivonulását „a bankrendszer fele legyen magyar tulajdonban” jelszóval, a takarékszövetkezetek erőszakos államosításával a kormányzat is serkenti. Holott egy állami-hazai tulajdonban levő bankrendszer lehetséges negatív következményeit jól illusztrálja a szlovén bankrendszer konszolidációs igénye, aminek nagy szerepe van az ország tartós recessziójában.
A külkereskedelem tovább bővül. Az árukivitel növekedése kissé gyorsul az európai konjunktúra javulása és az exportálható gabonatöbblet hatására. Folytatódik a szolgáltatásexport tavalyi gyorsulása is, részben az elektronikus útdíj, részben egyes üzleti szolgáltatások (pl. call centerek) bővülése révén. A cserearányok várhatóan nem változnak. Az import dinamikája 1 százalékponttal meghaladja az exportét. Ez más oldalról a belföldi felhasználás 2 százalékos, a GDP-nél gyorsabb emelkedését jelenti, ami – mivel nem az üzleti beruházások által vezérelt módon valósul meg – a folyamat fenntarthatatlanságára utal. Az EU-források dinamizáló szerepe ugyanis legkésőbb 2015-ben véget ér.
Árak, forint, alapkamat
A választási rezsicsökkentés 2014 első két hónapjára 0%-os éves árindexet eredményezett, s ugyanezen okból az áremelkedés az év első felében 1% alatt marad. A második félévben – különösen az önkormányzati választásokat követően – azonban az áremelkedés gyorsulása várható, mely 2015-ben is folytatódni fog. Ezt a piaci hatások – a vásárlóerő növekedése, a forint gyengülése – továbbá a rezsicsökkentés fenntarthatatlansága magyarázza. Éves átlagban 1,3%, az év végén 3% közeli áremelkedés várható.
Könnyen lehet, hogy Monetáris Tanács – hacsak a forint nem gyengül 320 forint fölé – márciusban még tovább csökkenti az alapkamatot, noha ez már az adott nemzetközi környezetben igen kockázatos, ráadásul kontraproduktív lépésnek látszik. Úgy tűnik, az MNB fő céljává saját mérlegének konszolidálása, a veszteség elkerülése vált.
A lejáró államadósság megújításának szükséglete, valamint a forint leértékelődése által a devizaadósoknak okozott kár a választások után feltehetőleg kamatemelési periódus megkezdéséhez fog vezetni. Ennek kommunikált indoka feltehetőleg az áremelkedési ütem gyorsulásának – egyébként valós – veszélye lesz, miközben azt valójában az egész monetáris politika voluntarizmusa kényszeríti ki, minél később, annál nagyobb megrázkódtatást okozva. A GKI 2014 végére a 2,5 százalék körüli mélypont után 3,5 százalék körüli alapkamattal és éves átlagban 305-310 forint körüli euró-árfolyammal számol (nagy ingadozások mellett).
Szélsőséges, a devizahitelek kivezetését célzó, esetleg radikálisan bank- vagy költségvetési egyensúly ellenes lépések súlyosan ronthatják az ország pénzpiaci megítélését. Ezzel, az eddig jelzettnél sokkal rosszabb forgatókönyvvel azonban a GKI előrejelzése nem számol. Gazdaságpolitikai fordulat nélkül 2015-re sem gyorsulhat a növekedés, nem kezdődhet meg a regionális leszakadás megállítása. A magyar gazdaság perspektívátlan, a társadalomnak érdemi javulása lehetőséget nem adó pályán halad.
