A várakozásoknál lényegesen kisebb mértékben, 0,1 százalékkal emelkedtek az árak februárban az előző évihez képest, egy hónap alatt szintén ugyanekkora árnövekedés volt – kommentálta a Takarékbank elemzője a KSH legfrissebb adatait. Így gyakorlatilag stagnálást mutatnak az árak. Annak ellenére is, hogy a háztartási energiaárak tavalyi első csökkentésének hatása már kiesett a bázisból, így nagyobb mértékű emelkedés lett volna indokolt – tette hozzá Suppan Gergely.
A meglepetést leginkább a szolgáltatások árainak egyhavi 0,3 százalékos visszaesése, ill. a vártnál lényegesen kisebb mértékű, 2,1 százalékos éves növekedése okozta. Ez az elemző szerint elsősorban az ingyenes készpénzfelvétel bevezetésének köszönhető.
Összességében a háztartási energia, a járműüzemanyagok, a tartós fogyasztási cikkek, valamint a ruházkodási cikkek ára csökkent, az élelmiszerárak stagnáltak, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások drágultak.
A rezsicsökkentések tartják a padlón az inflációt
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a háztartási energia ára 10,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A tavaly januári árcsökkentés ugyan kiesett a bázisból, a novemberi újabb rezsicsökkentés azonban továbbra is jelentős szerepet játszik az árszínvonal alakulásában, és ez a hatás az év végéig kitart majd – tette hozzá az MTI szerint.
Az előző hónaphoz képest a legnagyobb mértékben, 8,7 százalékkal a pénzügyi szolgáltatások ára csökkent a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel bevezetése miatt.
Pluszok és mínuszok egy hónap alatt
Egy hónap alatt az élelmiszerek 0,2 százalékkal drágultak. Az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, a friss zöldség és a gyümölcs ára 1,6 százalékkal nőtt, a csokoládé, kakaó 1,0 százalékkal lett drágább, a tej ára 0,9 százalékkal, a szalámi, a szárazkolbász, a sonka ára 0,8 százalékkal emelkedett. Csökkent azonban a cukor ára 2,8 százalékkal, az étolajé 1,5 százalékkal, a kenyéré 0,7 százalékkal és a baromfihúsé 0,6 százalékkal.
A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) drágultak egy hónap alatt, átlagosan 0,6 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagok ára 1,5 százalékkal emelkedett. A szeszes italok olcsóbbak lettek, mint januárban, a dohányáruk 1,0 százalékkal kerültek többe. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1 százalékkal nőtt. A háztartási energia ára nem változott az előző hónaphoz képest. A ruházkodási cikkekért 1,2, a szolgáltatásokért 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Tavalyhoz képest
2013. februárhoz viszonyítva az élelmiszerárak nem változtak. Ezen belül drágult egyebek közt a sajt 10,5 százalékkal, a tej 8,9 százalékkal, a sertéshús 1,7 százalékkal, csökkent viszont a liszt ára 19,4 százalékkal, a cukoré 14,4 százalékkal, az étolajé 12,6 százalékkal, a tojásé 12,3 százalékkal és a kenyér 3,4 százalékkal lett olcsóbb. A friss zöldségek ára 1,7 százalékkal emelkedett a gyümölcsöké viszont 7,2 százalékkal csökkent.
A legnagyobb mértékben, 8,1 százalékkal a szeszes italok és dohányáruk ára nőtt a dohányáru 17,9 százalékos drágulása miatt, míg a bor és a tömény italok ára csökkent és a sör is csak 0,7 százalékkal került többe, mint tavaly februárban. A szolgáltatások ára 2,1 százalékkal emelkedett, ezen belül csökkent viszont a víz- és a csatornadíj átlagosan 11 százalékkal, a helyi tömegközlekedés ára 6,8 százalékkal mérséklődött, ám a távolsági tarifák 13,0, a taxié 7,8 százalékkal emelkedtek. A postai szolgáltatások 5,8, a színházjegyek 6,0 százalékkal drágultak. Az egyéb cikkek körében 1,5 százalékos árcsökkenés történt, ezen belül a járműüzemanyagok ára 4,6 százalékkal csökkent.
A ruházkodási cikkek 0,2, a tartós fogyasztási cikkek 0,6 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban.
A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, 10,3 százalékkal. Ezen belül a távfűtésért 13,0, az elektromos energiáért és a vezetékes gázért 11,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni tavaly februárhoz viszonyítva.
Ennél már csak magasabb lehet idén az infláció
Kedvezőnek ítélte, hogy a maginfláció 2,8 százalékra, azaz a 3 százalékos inflációs cél alá csökkent. A maginflációban szerinte továbbra is megjelennek egyedi hatások, amelyek az év során kiesnek, így az év második felében a maginfláció tovább mérséklődhet.
Úgy becsli, hogy az első félévben 0,5 százalék körül ingadozhat az infláció. Az áprilisi gázárcsökkentés hatása májusban lép be. Június-júliusban kiesik a szemétszállítási, csatorna-, vízdíjak csökkentése. Ezzel szemben a második félévben kiesik a dohánytermékek árrésének emelése, valamint a banki szolgáltatások díjainak megugrása. Szeptember-októbertől áram- és távhőárcsökkentés lesz. Így a második félévben 1 százalék körül ingadozhat az infláció, majd decemberben felugrik 2,1 százalékra a háztartási energiaárak csökkentésének második körének kiesése, valamint az élénkülő belső kereslet miatt.
Az éves átlagos infláció 0,8-1 százalék lehet, jövőre pedig a háztartási energiaárak idei csökkentéseinek kiesése miatt 2,6 százalékra emelkedhet az átlagos infláció Suppan szerint. Úgy véli, mivel az infláció az inflációs célkitűzést feltehetően nem éri el belátható időn belül, önmagában lenne tere további kamatcsökkentésnek. Azonban a forint instabilitása és a kockázati megítélés romlása miatt már igen szűk a mozgástér, ezért fokozott óvatosságra lehet szükség.
A forint ingadozik
Az euróval kedden 311,83 és 312,78 között kereskedtek. Délelőtt tíz órakor 312,67 forint, kora reggel pedig 312,45 forint volt az árfolyam, 11 óra körül azonban 313 felett is járt. Meg később is.
A K&H alapkezelő szerint a vártnál is alacsonyabb februári inflációs adat egyelőre nem okozott komolyabb piaci reakciót. De az ennek hatására erősödő kamatcsökkentési várakozások, és a feltörekvő piacokról továbbra is kiáramló pénz miatt a forint fokozatos gyengülésére számítanak. Emiatt a megtakarítással rendelkezők számára a devizakitettség növelését javasoljuk, érdemes devizában tartalékolni – nyilatkozta Horváth István befektetési igazgató.
