A Brüsszelben elkészített – Olli Rehn bizottsági alelnök által a strasbourgi sajtótájékoztatón is ismertetett – prognózis kiemeli, hogy a gazdasági recesszióból 2013-ban kiemelkedő Magyarországon a gyorsuló növekedést elsősorban a belföldi kereslet élénkülése ösztönzi.
Ennyit változtattak az előrejelzésen
Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének becslései szerint tavaly a GDP 2,5 százaléka körül alakult a magyar államháztartási deficit, amely az idén és jövőre ennél valamivel magasabb lesz, de nem haladja meg a 3 százalékot.
A legutóbbi, tavaly novemberi brüsszeli becslés Magyarországnak 2014-re 1,8 százalékos, 2015-re pedig 2,1 százalékos növekedést jelzett előre. Ez most annyiban módosult, hogy az idei növekedési becslés is 2,1 százalék.
A magyar költségvetés hiányát 2014-re a GDP-hez mérten 3, 2015-re pedig 2,7 százalékra prognosztizálta Brüsszel tavaly novemberben. Az idei deficitjóslat nem változott, a jövő évre vonatkozót 2,9 százalékra módosították.
Az Európai Bizottság úgynevezett téli gazdasági prognózisának Magyarországról szóló része megállapította, hogy a beruházások volumenének a változása 2013-ban pozitív fordulatot vett – főként a közszféra beruházásainak köszönhetően, de a vállalati beruházások volumene is növekedni kezdett.
Ez a jelenség részben az EU-források felhasználásának, részben pedig az MNB által a kis- és középvállalatok számára kínált kedvezményes kamatozású növekedésösztönző finanszírozási konstrukciónak volt betudható.
Az infláció meredek csökkenése hozzájárult ahhoz, hogy növekedett a háztartások elkölthető jövedelme, ugyanakkor a még mindig magas munkanélküliség továbbra is visszafogja a fogyasztást – olvasható a brüsszeli bizottsági értékelésben.
Miben lehet fordulat, és miben nem valószínű?
A prognózis szerint a háztartások fogyasztása pozitívba fordul – idén 1,5, jövőre 1,6 százalékkal nő – miután tovább növekszik az elkölthető jövedelem. Ez részben a szabályozott árak csökkentésére és a közszférában a bérek növekedésére, részben a hitelezési feltételek lazulására vezethető vissza.
A piaci túlkínálat miatt azonban a lakhatás terén a beruházások várhatóan csak szerény mértékben fognak növekedni – állították meg Brüsszelben.
A munkanélküliség 2013 negyedik negyedévében 10 százalék alá csökkent, évi átlagban 10,2 százalék lett. Idén 9,6, jövőre 9,3 százalékos munkanélküliségi rátát jósol, vagyis a helyzet lassú javulására számít az Európai Bizottság.
A javulást megalapozó tényezőkről szólva a prognózis – a korábbi előrejelzésekkel ellentétben – már nem csupán a közmunkaprogramok szerepét hangsúlyozta, hanem egyebek közt a gazdaság “kifehérítésének” a pozitív hozadékát is.
Az infláció a 2013-as esztendő utolsó negyedében a történelmi mélypontot jelentő 0,7 százalékra csökkent (éves átlagban pedig 1,7 százalék lett), ami az energia- és más rezsiköltségek három hullámban megvalósított csökkentésének tudható be – írták az Európai Bizottság elemzői, de hozzátették, hogy az infláció egyébként is csökkenő tendenciát mutatott.
Brüsszelben úgy vélik, hogy amint a rezsiköltségek csökkentésének a hatása elmúlik, az árak idővel ismét emelkedhetnek. Ennek megfelelően idén még csak 1,2, jövőre már 2,8 százalékos fogyasztói áremelkedést prognosztizálnak. A forint legutóbbi értékvesztése valamelyest növeli a magasabb infláció kockázatát – jegyezték meg az elemzők.
A költségvetés alakulását illetően a prognózis összeállítói úgy vélekedtek, hogy az adóbevételek idén várhatóan a GDP- 0,3 százalékával elmaradnak a tervezettől.
Felgyorsít egész Európa?
A tavalyi 0,1 százalékos növekedés után 2014-ben az Európai Unió 28 tagállamában a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékos, jövőre pedig 2,0 százalékos bővülését vetíti előre a kedden nyilvánosságra hozott téli gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
Az euróövezet 18 tagállamában a tavalyi 0,4 százalékos visszaesést követően az idén 1,2 százalékos, jövőre pedig 1,8 százalékos növekedésre számít a bizottság alacsony, 1-1,3 százalékos infláció mellett.
A brüsszeli testület a munkanélküliség mindössze 0,1 százalékpontos mérséklődésére számít tavalyhoz képest, az euróövezetben 12, jövőre pedig 11,7 százalékra becsüli az állástalanok arányát.
A költségvetés átlagos hiánya pedig a bizottság szerint uniós szinten a tavalyi 3,5 százalék után az idén és jövőre is 2,7 százalék lesz uniós szinten, míg az eurózónában az átlagos deficit 3,1 százalékról 2,6-2,5 százalékra mérséklődik.
Az adósság-mutatók nemigen javulnak?
Az előrejelzés szerint az államadósság viszont mind az euróövezetben, mind az Európai Unió egészében magas szinten stagnál; a közös pénzt használó országokban a tavalyi 95,5 százalékot követően idén 95,9 százalék, jövőre pedig 95,4 százalék lehet, míg az unió egészében valamivel alacsonyabb az eladósodás szintje. Tavaly 89,4 százalék volt a GDP-hez mérten, az idén 89,7 százalékra emelkedhet a mutató, jövőre pedig 89,5 százalék lehet.
A sebezhetőbb országokban is élénkülés jöhet
Közleményében a bizottság megjegyzi, hogy a gazdaság immár a sebezhetőbb országokban is élénkülésnek indult, több negyedév sorozatos zsugorodása után pedig a vizsgált időszakban a beruházások üteme is emelkedhet, főleg az építőiparban.
A munkaerőpiacra Brüsszel értékelése szerint a lassan stabilizálódó foglalkoztatás lesz jellemző. A tartósan magas munkanélküliséget azzal magyarázza a bizottság, hogy a munkaerőpiaci folyamatok átlagosan minimum fél éves csúszással követik a GDP változásait.
Kockázatok
A gyorsuló növekedésre Brüsszel szerint a legjelentősebb kockázati tényező a bizalom, amely elillanhat, ha tagállami vagy uniós szinten megtorpannak a reformok.
“Ez növelné a gyenge növekedés elhúzódásának valószínűségét” – fogalmaz az Európai Bizottság, amely kockázati tényezőként tekint az alacsony inflációra is, amely ha hosszabb távon fennmarad, veszélybe sodorhatja az újra egyensúlyba kerülő gazdaságot.
“A fokozatosan erősödő fellendülésre és a növekvő bizalomra tekintettel ugyanakkor csekély az olyan nagy megrázkódtatásnak az esélye, amely felborítaná az inflációs várakozásokat és az egész unióban deflációt indítana be” – húzza alá a brüsszeli testület.
A magyar gazdaság szempontjából meghatározó
Németország számára Brüsszel az idén 1,8 százalékos, jövőre pedig 2,0 százalékos növekedést jósol, a költségvetés mérlege kiegyensúlyozott, és folyamatosan csökken majd az államadósság; a 2013-as 79,6 százalékról idén 77,3 százalékra, jövőre pedig 74,5 százalékra.
A német növekedést a belső kereslet erősödése táplálja, emiatt várhatóan Németország importja gyorsabban bővül majd az exportnál, és némileg csökkenhet a folyó fizetési mérleg Brüsszel által korábban kifogásolt hét százalékos többlete. A kedvező finanszírozási feltételek és az oszló bizonytalanság miatt pedig Brüsszel a német beruházások ütemének növekedésére is számít.
Figyelmeztető üzenet
Ilyet küld viszont a hosszú ideje árgus szemekkel figyelt Franciaországnak a brüsszeli testület, amely magas deficitet és lassú növekedést jósol Párizsnak. A bizottság szerint Franciaország sem a növekedési és stabilitási paktumban meghatározott, a GDP maximum hatvan százalékában megszabott államadósság-plafont, sem a három százalékos deficitre vonatkozó küszöböt nem tudja majd betartani sem idén, sem jövőre.
Az államadósság folyamatosan nő, a vizsgált időszakban 96,1-97,3 százalékos lesz, a deficit pedig a tavalyi 4,2 százalékról idén 4, jövőre pedig 3,9 százalékra csökken, és a strukturális egyenleg javulása is mindkét évben elmarad a pénzügyminiszterek tanácsa által kitűzött céltól. Franciaország GDP-je mindeközben a tavalyi 0,3 százalék után idén 1, jövőre pedig 1,7 százalékkal bővül majd Brüsszel szerint.
A görögöknél is beindulhat a növekedés
A válság gyújtópontjában lévő Görögországban a brüsszeli testület szerint idén beindul a növekedés, a tavalyi 3,7 százalékos zsugorodást követően idén 0,6 százalékkal javul majd a gazdaság teljesítménye, míg 2015-re a növekedés 2,9 százalékra gyorsul. A legjelentősebb javulást a deficit terén prognosztizálja a bizottság Athénnak: tavaly több mint 13 százalékos volt a hiány, idén viszont 2,2 százalék lehet, majd jövőre 1 százalékra csökken.
Tavaly ugyanis a költségvetés a bankok feltőkésítésére a GDP mintegy 11 százalékát volt kénytelen fordítani, ami egyszeri kiadást jelent – jegyzi meg a bizottság. Görögország államadóssága csökken ugyan, de továbbra is tetemes, tavaly a GDP 177,3 százalékát tette ki, idén 177 százalék lehet, jövőre pedig 171,9 százalékra csökkenhet.
A visegrádi országok
A nemzetközi válságot recesszió nélkül megúszó Lengyelország gazdasága idén 2,9, jövőre 3,1 százalékkal bővül majd Brüsszel szerint, Szlovákia 2014-ben 2,3, jövőre pedig 3,2 százalékos növekedésre számíthat, Csehország gazdasága pedig 1,8-2,2 százalékkal nőhet a tavalyi 1,2 százalékos visszaesést követően.
