Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ismét közleményt adott ki a Takarékbank privatizációjával kapcsolatban, reagálva arra, hogy a kiírók érvényesnek nyilvánították az egyetlen ajánlatot.
Elfogadhatatlan
Az OTSZ fenntartja, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Posta Zrt. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben (Takarékbank) lévő részesedéseinek értékesítésére kiírt pályázatnál elfogadhatatlan, hogy kizárták a szövetkezeti hitelintézetek önálló vagy együttes részvételét a pályázaton. S hogy közben egy jól behatárolható magánérdekeltségi kör irányítása alá kerülhet a szövetkezeti hitelintézeti szektor központi banki feladatait ellátó Takarékbank. Amely nem mellesleg mára már utasításadási joggal rendelkezik a takarékok felett.
Sérelmezik
Az OTSZ különösen sérelmesnek tartja, hogy a tulajdonszerzésre vélhetően olyan gazdálkodó szervezeten keresztül kerül sor, amely a Takarékbank kényszerhelyzetben elfogadott alapszabályának „kivételes” rendelkezései alapján válhatott a központi bank részvényesévé, elkerülve ezáltal a részvényesi körön kívüli személyre (Harmadik Személy) megfogalmazódó kisebbségvédelmi rendelkezések alkalmazását.
Ugyanakkor a szövetkezeti hitelintézetek OTSZ-en, mint a Takarékbank részvényesén keresztüli közvetett ajánlattételét a kisebbségi részvényesi jogok értelmezhetetlen kiterjesztése (az OTSZ Harmadik Személynek történő minősülése) szerintük teljesen ellehetetlenítette.
Ki pályázott?
Meg nem erősített sajtóértesülések szerint a Takarékbank meghirdetett tulajdonrészének megszerzésére az egyetlen pályázatot a Magyar Takarék Zrt. nyújtotta be. A cégben, úgy tudni, tulajdonos többek között az FHB, valamint a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet is.
Az egyetlen, hivatalosan meg nem nevezett érvényes ajánlattevő kapcsán pedig azt mondja az OTSZ, hogy a sajtóközlemények olyan látszatot keltenek, mintha a pályázón keresztül a szövetkezeti hitelintézetek döntő többsége lenne érdekelt az ajánlattételben.
Ezzel ellentétben a valóság szerintük az, hogy a vélhető pályázóban a szövetkezeti hitelintézeti kör egytizede sem vesz részt, miközben a magánérdekeltség befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
Összefonódás
Az OTSZ sajnálatosnak tartja, hogy a szövetkezeti hitelintézeti kör erősítése, fejlesztése céljára biztosított 100 milliárd forintos állami tőke a szövetkezeti hitelintézetekre hivatkozva, a profitcentrum központi bankba történő áthelyezésének kihasználásával valójában egy magánérdekeltségi körnek jelenthet vagyoni előnyt.
Ezt az összefonódást példázhatják a pályázat kapcsán felmerült összeférhetetlenségi kérdések is, amikor a jogszabály előkészítésében és végrehajtásában, a pályázat előkészítésében és értékelésében, illetve a vélhető pályázó tulajdonosainak takarékbanki tisztsége kapcsán ugyanaz az érdekkör lelhető fel.
Érvénytelennek tekintik
Mivel az pályázat valójában nem a takarékszövetkezeti szektort részesíti előnyben, így ellentétes a vonatkozó kormányhatározattal és figyelmen kívül hagyja az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályokat, az OTSZ a pályázatot továbbra is érvénytelennek tekinti. Amennyiben azt a kiírók nem érvénytelenítik, akkor a szövetkezeti hitelintézetek és tagjaik érdekében az OTSZ él a hazai és nemzetközi jogorvoslati lehetőségekkel – írták a közleményben.
Az OTSZ még a pályázat befogadása előtt hasonló tartalmú közleményt tett közzé, amit akkor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium visszautasított. A minisztérium akkor többek között azt írta közleményében: kifejezetten a kisebbségi tulajdonos takarékszövetkezetek érdekeit védi, és közvetlen tulajdonszerzését részesíti előnyben a Takarékbank még tavaly augusztusban elfogadott alapszabálya, amely ugyanakkor a részvényesi körön kívülálló befektetők – harmadik személyek – számára lényegesen szigorúbb tulajdonszerzési feltételeket ír elő.
