Az OTSZ Közgyűlése örömmel vette, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Posta Zrt. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben (Takarékbank) lévő részesedéseinek értékesítéséről szóló kormányhatározatban azt írták, hogy a takarékszövetkezeti szektort előnyben kell részesíteni a pályázaton.
A takarékok egyébként már korábban jelezték, hogy mindenképpen indulnának a Takarékbank 54,85 százalékos törzsrészvénycsomagjának megvásárlásáért. Hiszen csak így tudják elérni, hogy irányíthassák saját hálózatukat. A részvények jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank (35,54 százalék) és a Magyar Posta (19,31 százalék) tulajdonában vannak.
Kizárták a szövetkezeteket?
A Közgyűlés ugyanakkor sajnálattal kellett, hogy megállapítsa, az integrációs törvényben megfogalmazódó tőkekövetelmények kizárják a szövetkezeti hitelintézetek önálló vagy együttes részvételét a pályázaton. A takarékszövetkezeti szektor OTSZ-en keresztüli esetleges közvetett ajánlattételét pedig teljesen ellehetetleníti a Takarékbank alapszabálya szerinti kisebbségi részvényesi jogok értelmezhetetlen kiterjesztése, azaz az OTSZ Harmadik Személynek történő minősítése.
Ezen minősítés nem veszi figyelembe, hogy a kisebbségi részvényesi kör ez esetben ugyanaz, mint az OTSZ által a pályázat során képviselendő szövetkezeti hitelintézeti kör, ezért az ellentétes a Kormányhatározatban megfogalmazódó takarékszövetkezeti preferenciával.
Tekintettel a Takarékbank ismert tulajdonosi körére, mindez olyan olvasatát adja az egyébként nyilvános pályázatnak, mintha az kizárólag egy ajánlattevőre került volna kiírásra. Piaci körökben egyébként a Magyar Fejlesztési Bankot emlegetik már december óta, mint lehetséges vevőt.
Érvénytelennek tekintik a pályázatot
Miután az OTSZ Tagszervezetei a kormányhatározatot magasabb rendűnek ítélik és a pályázat kiírása nem ennek megfelelően történt, ezért azt érvénytelennek tekintik. Amennyiben a kiírók nem minősítik érvénytelennek a pályázatot, úgy az érintett állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályokra is tekintettel az OTSZ igénybe veszi a hazai és szükség esetén az uniós jogorvoslati eszközöket.
Az OTSZ közgyűlése egyben felhatalmazta az OTSZ vezetését, hogy tegyen meg minden tőle telhető intézkedést – különös tekintettel a takarékbanki törzsrészvények értékesítésére kiírt pályázat eredménytelennek nyilvánítása esetén – annak érdekében, hogy a szövetkezeti hitelintézetek visszavásárolhassák a takarékbanki többségi tulajdon és irányítási jog visszaszerzéséhez szükséges részvénymennyiséget.
A Közgyűlés megfogalmazta azt is, amennyiben Kormányhatározattal érintett takarékbanki törzsrészvények nem az OTSZ vagy az OTSZ érdekkörébe tartozó szervezet részére kerülnek átruházásra, az OTSZ Tagszervezeti és egyben a Takarékbank részvényesi fenntartják az elővásárlási joguk gyakorlásának lehetőségét, melyre irányuló szövetségi szintű álláspontjukat a pályázat szerinti átruházás konkrét feltételeinek ismeretében hozzák meg.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium visszautasítja az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) vádjait
A minisztérium szerint kifejezetten a kisebbségi tulajdonos takarékszövetkezetek érdekeit védi, és közvetlen tulajdonszerzését részesíti előnyben a Takarékbank még tavaly augusztusban elfogadott alapszabálya, amely ugyanakkor a részvényesi körön kívülálló befektetők – harmadik személyek – számára lényegesen szigorúbb tulajdonszerzési feltételeket ír elő.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium visszautasít minden olyan kísérletet, amely a Takarékbank állami részvénycsomagjának értékesítésére kiírt pályázat ellehetetlenítésére, a törvények és jogszabályok sajátos értelmezésen alapuló kijátszására irányul.
A minisztérium szerint minden alapot nélkülöznek tehát azok a nyilatkozatok, amelyek azt sugallják: az OTSZ-re utólag “terjesztették ki” a Harmadik Személy minősítését. Nem tisztességes a pályázat érvénytelenítését követelni, hazai és uniós jogorvoslati eszközökkel fenyegetőzni csak azért, mert az OTSZ vezetése elmulasztotta alaposan elolvasni a Takarékbank augusztusban elfogadott alapszabályát, amelyet ő is megszavazott.
A részvények megvásárlására vonatkozó alapszabályi kitételek Harmadik Személy esetén ugyanakkor minden nem részvényes ajánlattevőre egyformán és kivétel nélkül vonatkoznak, ezért értelmezhetetlen és a pályázat tudatos befolyásolására, lejáratására alkalmas az OTSZ vezetésének azon feltételezése, miszerint a pályázat „kizárólag egy ajánlattevőre került volna kiírásra”.
Az OTSZ nem ismeri a jogszabályokat?
A minisztérium szerint a jogszabályok hanyag ismeretén és teljes félreértésén alapszik továbbá az OTSZ vezetésének azon állítása, hogy a takarékszövetkezetek pályázati részvételét az integrációs törvényben meghatározott tőkekövetelmények gátolják. A szövetkezeti hitelintézetekre ugyanis pontosan ugyanazok a tőketartási követelmények vonatkoznak, mint amelyeket a hatályos európai és magyar jogszabályok – és a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti szerv előírásai – az összes többi magyarországi hitelintézet számára is előírnak.
A kormányhatározat valóban kimondja, hogy a Takarékbank állami tulajdonban lévő részvénycsomagjának értékesítésére kiírt pályázat során előnyben kell részesíteni a szövetkezeti hitelintézeteket, de a határozat szerint erre csak a “hatályos jogszabályi rendelkezések keretei között” kerülhet sor. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ezért visszautasít minden olyan kísérletet, amely a Takarékbank állami részvénycsomagjának értékesítésére kiírt pályázat ellehetetlenítésére, a törvények és jogszabályok sajátos értelmezésen alapuló kijátszására irányul – írták közleményükben.
