A pesti Lloyd-Társulat Duna-parti (a mai Sofitel helyén álló) palotájában a Pesti Áru- és Értéktőzsde, amely Európa-szerte jelentős gabonatőzsdéjével az egyik legfontosabb régióbeli pénzügyi központ volt. Mára eltörpül a bécsi és a varsói tőzsde mellett, s időről időre az eladásával vagy bezárásával kapcsolatban röppennek fel hírek.
Pedig szép története volt, mint a Napi.hu összefoglalta.
Tőzsdén született a Lánchíd
A nyitás évében mindössze 17 részvénnyel (köztük a Lánchíd társulat, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és az Első Magyar Általános Biztosító), egy záloglevéllel, 9-féle valutára szóló váltóval és 11-féle idegen pénznemmel kereskedtek az alkuszok, de 1913-ban már 500-ra nőtt a bevezetett értékpapírok száma.
Állampapír és sorsjegy
A magyar állampapírok mellett a balkáni országok és Törökország állampapírjai is megtalálhatók voltak, mint a mára már elfeledett értékpapírok, a vasúti élvezeti jegyek, a sorsjegyek és a legkülönbözőbb elsőbbségi részvények.A kötéseket 1893-tól a Budapesti Giro- és Pénztáregylet 70 alkalmazottja számolta el, még kézi erővel, mechanikus számológépeken.
A székházként működő Szabadság téri Tőzsdepalota 1910-ben
Forrás: mek.oszk.hu
Nyit, zár, nyit, zár
A tőzsde 84 éve alatt ötször zárta be kapuit, az első világháború alatt részlegesen, 1919 tavaszán a tanácsköztársaság alatt illetve 1931 júliusától 1932 nyaráig a gazdasági válság, 1944 decemberétől két hónapra az ostrom miatt, de 1945 februárjától már működött, egészen az értéktőzsde 1948 márciusi, és a terménytőzsde 1948 novemberi végleges bezárásáig.
A rendszerváltás után 1990. június 21-én nyílt meg újra, 1991 áprilisától naponta számolja és publikálja a BUX-indexet. A legutóbbi “történelmi” változást 2013. december 7-én, a Bécsel és Frankfurttal közös Xetra kereskedési rendszer bevezetésével élte meg.
