Előrejelzésük szerint 2014-ben az EU vagyonadót vezet be, az EU legnagyobb képviselői csoportja az unióellenes szövetség lesz, a technológiai cégek Nagy Ötösére keserves kijózanodás vár; az amerikai és a német gazdaság – amelyekre egész régiók fejlődési esélyei épülnek – nem indul növekedésnek, az olaj ára pedig 80 dollárra zuhan.
Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint a jóslatok jelentősége leginkább abban rejlik, hogy szándékosan meghökkentő és szélsőséges, de gazdaságilag és politikailag el képzelhető forgatókönyveket vázolnak fel, amelyeket a befektetőknek saját stratégiáik elkészítésekor figyelembe kell venniük.
És nem is pesszimisták?
„Az előrejelzések nem pesszimizmusból fakadnak, mindössze abból a felismerésből, hogy valódi változás, fejlődés rendszerint csak akkor történik, amikor a megszokott módszerek kudarca ezt kikényszeríti. A világgazdaság jövője a mai válsághelyzetek megoldásán múlik; a stratégiai változásokon, amelyek a sikeres alkalmazkodást és az előrelépést jelenthetik” – hangsúlyozza Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza. – „A kilátások, amelyeket elképesztő előrejelzéseinkben vázoltunk, egyszerre szolgálhatnak vészcsengőként és útmutatásként a jelenlegi folyamatokból kiinduló megoldásokat, lehetőségeket kereső dönt&eacut e;shozók, illetve befektetők számára.”
1. Erősödő központi beavatkozás
Az Európai Unió a társadalmi terhek enyhítése érdekében 5-10 százalékos vagyonadót vezet be, amely a 100 ezer dollár vagy 100 ezer euró feletti megtakarításokat érinti – a jelenlegihez hasonló válságok során ez nyújtana védelmet az adósoknak, a bankoknak és a kormányoknak. A befektetők a tárgyi eszközök felé fordulnak, és megszabadulnak a túlértékelt immateriális javaktól.
2. Unióellenesség az Európai Parlamentben
A 2014-es európai parlamenti választásokat követően a páneurópai és unióellenes szövetség válik a legnagyobb képviselői csoporttá. A mostanáig domináns nagy pártok háttérbe szorulnak, az államfők és kormányfők nem tudnak Európai Bizottsági elnököt választani, és Európa politikai és gazdasági zűrzavarba kerül. Az erre a forgatókönyvre építő befektetők német Bundokat vásárolnak, a spanyol államkötvényektől inkább megszabadulnak.
3. Német visszaesés
Az életszínvonal-emeléssel, a reálbérek növekedésével a versenyképesség csökken, csakúgy, mint a kereskedelmi többlet. A 2014-es 1,7 százalékos növekedéshez fűzött remények csalódáshoz vezetnek, a 10 éves német államkötvény hozama 1 százalékosra esik vissza.
4. 40 százalékot zuhan a CAC 40
A francia kormány nem talál megoldást a versenyképesség hiányára, és növekedést sem tud elérni. A válság óta gyengélkedő ingatlanárak a holland piachoz hasonlóan lejtőre kerülnek; a fogyasztás és a bizalom mélypontra kerül. 2014 végéig a CAC 40 index több mint 40 százalékkal zuhan a 2013-as felsőértékekhez képest.
5. Keserves ébredés a Nagy Ötnél
Az Amazon, a Netflix, a Twitter, a Pandora Media és a Yelp Nagy Ötösének részvényei rendkívül túlértékeltek, csoportjuk szinte egy új buborékot képez a teljes szektor korábbi, mára már jelentősen leapadt lufiján belül. Meghökkentő szcenáriónk szerint a Nagy Ötös 2013 utolsó napján 100 pontról induló, egyenlő súlyozású indexe 2014-ben 50 pontra zuhan majd.
6. USA: növekedés és bizonytalanság
Az amerikai ingatlanpiac törékeny, a hozamok szerény növekedése mellett a szektor eladásai mélypontra estek. A bérek nem emelkednek; a befektetési, foglalkoztatási és fogyasztói bizalom újból megrendül. Az ennek nyomán kialakuló defláció 10 éves USA-államkötvénnyel lehet ellensúlyozható, amelynek kamata 2014-ben várhatóan 1,5 százalék lesz.
7. Mennyiségi lazítás helyett jelzáloghitel-program
Az amerikai mennyiségi enyhítés létrehozta a gazdasági növekedés illúzióját, de a magánszférában a tőkeáttétel csökken, az ingatlanpiac csikorog, a foglalkoztatás gyenge, az állami szektor kiadásai csökkennek. Főleg az ingatlanpiac szorul beavatkozásra, ezért a mennyiségi lazítás 100 százalékos jelzálog fedezetű értékpapír-vásárlási programmá alakul. A lakáspiac állapota a Vanguard REIT ETF részvényeket gyengíti, és 2009 óta a legalacsonyabb, 30 dolláros szintre szorítja.
8. A Brent nyersolaj hordónkénti ára 80 dollár alá zuhan
Az elemzők áremelkedési jóslatai ellenére a világpiacot elárasztja az olaj. A fedezeti alapok évek óta először erős short pozíciót építenek ki a piacon, és az ár 80 dollárra csökken. A termelők lassan reagálnak, hogy összehangoltan csökkentsék a kitermelést; az olajár csak így tud újból emelkedni.
9. A japán államadósság és deflációs nyomás kreatív könyvvitelhez vezet
A globális fellendülés kifullad, és a befektetők újra a japán jen felé fordulnak. A dollár-jen kurzus 80 alá esik, mint 2011-ben, és a kétségbeesett japán nemzeti bank a deflációtól menekülve „eltünteti” állampapírjait. A mennyiségi lazítás által elfedett államadósság több fejlett országban is fenntarthatatlan pályán mozog a kormányzati ösztönzők ellenére. Ebben a helyzetben a jegybankok hajlanak arra, hogy eltöröljék felvásárolt államadósság-részüket, így egy könyvviteli mutatvánnyal a GDP-hez viszonyított 215 százalékos japán államadósság mintegy 15 százalékkal csökkenne – a manőver következményei azonban kiszámíthatatlanok.
10. A „törékeny ötös”valutái 25 százalékot esnek a dollárral szemben
Az amerikai mennyiségi lazítás kivezetésével a globális árfolyamok normalizálódnak, a globális befektetők kockázatéhsége csökken, és árfolyamcsökkentések várhatók az amerikai dollárral szemben. A „törékeny ötös”, Brazília, India, a Dél-Afrikai Köztársaság, Indonézia és Törökország, amelyek az előző években dollármilliárdokat vonzottak, egyre védtelenebbé válnak folyó fizetésimérleg-hiányuk miatt. A reformok révén elérhető minőségi növekedés tervei csúsznak, és a valuták tovább gyengülnek.
