Lázár János hétfőn bejelentette, hogy Magyarország nem veszít el egyetlen forintnyi európai uniós fejlesztési forrást sem.
Pedig elképesztő késésben vagyunk, és főleg azért, mert a kormányváltás után lényegében leállt a pályázati rendszer, és csak azután indulhatott újra, hogy egy évvel később átnevezték Új Széchenyi Tervre, majd folytatták ugyanazt a programot – szögezi le az Index cikke.
A lap szerint Lázárnak annyiban lehetett igaza, hogy nem idén veszik el a pénz, ha tényleg sikerült áttolniuk választások utánra az egész problémát két jogi kiskapu segítségével. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem vész el a pénz, hanem azt, hogy a tényleges számok csak jövőre derülnek ki.
Fotó: MTI / Beliczay László
A probléma dióhéjban: az EU visszavonja azokat a pénzeket, amelyeket 3 évnél régebben kapott meg egy ország, de nem használt fel. Mi pedig jó nagy késésben vagyunk a kiosztással. Hogy ennek pontosan mi az oka és milyen következményekkel jár majd, azt idővel fogjuk tudni csak megmondani.
Az osztozkodás ára
Az Index szerint a késés több okból jött össze, de most leginkább annak isszuk a levét, hogy a kormányváltás után egy-másfél évre leállították a teljes pályázati rendszert, átnevezték a részlegeket, kirúgtak közel száz embert, az elnöki székbe a volt közgépes fb-elnök Petykó Zoltánt tették.
Az egész uniós pénzosztás gyakorlatilag csak azután indulhatott újra, hogy sok papírtologatás után 2011 márciusában az előző kormányok Új Magyarország Fejlesztési Tervét átkeresztelték Új Széchenyi Tervre, és minden mehetett tovább.
Ennyit még a Közgép sem
Aztán egyszer csak elfogyott az idő: „Eddig nagyon fontos volt, hogy a nagyberuházások csak baráti cégekhez menjenek, de most már hajlanak arra, hogy csak úgy kiszórják a pénzt, annyira kevés az idő. Túlzás, amit mondok, de leegyszerűsítve úgy áll a helyzet, hogy ennyi munkát még a Közgép sem tud elvégezni” – fogalmazott a lapnak egy a helyzetet jól ismerő belső forrás.
Ez lesz a megoldás?
Most adminisztratív megoldásokkal igyekeznek a pénzfelszívást gyorsítani, például, hogy átállítják a programok elszámolási rendszerét. Ez egyébként szabályos, ha az EU is belement.
Aztán jöhetnek a nagy állami projektek, amelyeket közvetlenül Brüsszelben kell jóváhagyni, a mostani projektekhez tartoznak és befejezzük őket jövő év végéig. Ezzel azonban csak halogatjuk a problémát, hiszen épp azért, mert nagy projektek, elenyésző az esély, hogy meg lehetne őket csinálni 2014 végéig.
“Összességében az év végi hajrá keveredhet a rövid távú kozmetikázási lépésekkel” – fogalmaz a cikk.
