Az időjárás-eőrejelzés szerint hétfőn hóval-faggyal megérkezik az igazi tél. Az évszakváltás az élelmiszerárakon és a fűtésszámlán is megmutatkozik, azonban a legfájdalmasabban feltehetően azokat sújtja, akik az utcán kénytelenek élni.
Budapesten kb. nyolcezer hajléktalan él. Ez a szám az év folyamán változik, mivel a hideg időt többen igyekeznek a fővárosban túlélni.
Nem akárhol
A Fővárosi Közgyűlés múlt heti döntése nyomán november 15. óta Budapest bizonyos közterületein jogellenes az életvitelszerű tartózkodás. A tiltott erületek között többek között szerepelnek a világörökségi területek, játszóterek, megállók, köztemetők, óvodák és iskolák környéke is, valamint 29 kiemelt aluljáró is. Ezek között szerepelnek egyebek mellett a metróaluljárók, az Ajtósi Dürer sor, a Bocskai út-Fehérvári út, a Flórián tér, a Goldmann György tér, a Margit híd budai hídfő, a Móricz Zsigmond körtér aluljárói, több Váci úti kereszteződés aluljárója, valamint a Ferdinánd híd alatti és a Podmaniczky út-Bulcsú utcai gyalogos aluljáró.
Kattintásra nyílik!
Forrás: budapest.hu
Elférnek vagy nem férnek el
A tiltott világörökségi területeken már hetekkel ezelőtt megkezdődött az érintettek tájékoztatása. Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint fővárosi szinten szoros egyeztetés folyik a hajléktalanellátók és a rendészeti igazgatóság között a rendelet jövőbeni alkalmazásáról, a kerületi közterület-felügyeletekkel viszont eddig sem volt egyeztetés. Szerinte kerületi szinten esetleg “akár radikális akciókra” is lehet majd számítani, ha elkezdik alkalmazni a rendeletet.
Győri szerint ugyanakkor az elmúlt másfél évben komoly előrelépések történtek a rendszerben: a fővárosi férőhelyek száma mintegy ötszázzal nőtt, hatezer körül van, és ezen a télen nem telnek meg a fővárosi befogadóhelyek. Győri szerint, az ellátók és a rendőrségi források szerint 1000-1200-an töltik az éjszakát is közterületen a fővárosban.
Szavai meglepőek, hiszen a fővárosi hajléktalanok fent említett nyolcezres becslése többek között az ENSZ egyik tanulmányán, valamint szakmai szervezetek tanulmányain alapszik. Emellett a Máltai Szeretetszolgálat is úgy nyilatkozott, hogy a korábbi, 5500 budapest férőhely folyamatos volt a kihasználtság.
Ott kezdődött
Kocsis Máté nyolcadik kerületi polgármester lelkesedése komoly hátszéllel bírt. A Fővárosi Önkormányzat először 2010-ben Tarlós István javaslatára hozott olyan rendeletet, amely szabálysértéssé nyilvánította a közterületi hajléktalanságot.
Következő lépésként egy 2011. novemberi törvény már elzárásra és 50 ezer forintig terjedő bírsággal büntette, ha valaki ismételten megszegte az „életvitelszerűen közterületen tartózkodást” tiltó önkormányzati rendeleteket. Mindezt 2011 decemberében országosan kiterjesztették.
Fotó: Berecz Valter
Minderről azonban egy évvel később az Alkotmánybíróság kijelentette, hogy alkotmányellenes. A büntetés jogtalan, mivel „a közterületen élés önmagában mások jogát nem sérti, kárt nem okoz, a közrendet nem veszélyezteti”.
Hogy a görbe ismét egyenes legyen, a negyedik alkotmánymódosítással 2013 márciusában a kormány az alkotmányba is beiktatta a hajlétkalanság tilalmát.
A nyílt harc a Józsefvárosban kezdődött, ahol két évvel ezelőtt elsőként indult be a „közrendvédelmi akció”, amely gyakorlatilag a hajléktalanok utcán élése ellen irányult. Az intézkedésekre 15 millió forintot csoportosítottak át, amelyből többek között szabálysértési irodát nyitottak, ahová a rendőrök és közterület-fenntartók napi 24 órában vihették be a hajléktalanokat.
