A svájci szociáldemokraták ifjúsági tagozata (JUSO) százezer aláírást gyűjtött össze, hogy népszavazást írjanak ki a vezetői fizetésekről. A referendum célja, hogy megszüntesse a bérszakadékot a legnagyobb és legkisebb bérek között. Sok vállalat főnöke most messze többet keres egy hónapban, mint amennyit egy munkás egész évben.
„A II. világháború után a fizetések és a jólét nagyjából párhuzamos módon nőttek, de az utóbbi tíz évben a társadalom egy szűk rétege óriási, míg a többség kevesebb bevételhez jutott” – nyilatkozta David Roth, a JUSO elnöke a Reutersnek.
Noha Svájcban magas az életszínvonal és az ország egyik alappillére az egyenlő feltételek biztosítása a társadalom minden tagjának, a fizetések között hatalmas a szakadék. A Reuters emlékeztet rá, hogy 2010-es adatok szerint a munkavállalók legrosszabban kereső 10 százaléka 4000 svájci frankot (980-990 ezer forintot) visz haza havonta.
A népszavazás az úgynevezett 1:12-es szabályt vezetné be, vagyis a vállalatvezető egy hónapban nem kereshetne többet annál, mint a legalacsonyabban bérezett alkalmazott egy év alatt. Ez kegyetlen érvágást jelentene néhány cégvezetőnek, akik a PwC tavalyi adatai szerint hihetetlen summákat vittek haza.
Korábban hatalmas botrányt kavart, amikor a legnagyobb svájci bank, az UBS elnöke két év alatt megtriplázta fizetését, órabére elérte a 13 ezer frankot, miközben bankja nagyon rosszul teljesített. Az 1:12-es szabály törvénybe iktatása alapjaiban rázná meg az országot, több cég jelezte, ha a népszavazás sikeres lesz, elhagyja Svájcot.
Közben Magyarországon
Magyarországon a bruttó átlagkeresetek 5,0, a nettó átlagkeresetek 6,4 százalékkal haladták meg idén szeptemberben az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A reálkeresetek – az 1,9 százalékos szeptemberi inflációval számolva – 4,4 százalékkal nőttek a családi adókedvezmény hatását nem számítva. Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 224 ezer forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 232 ezer, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 231 ezer forintot kerestek, 3,8, illetve 10,9 százalékkal többet mint egy évvel korábban.
