A 2010 és 2013 közötti adóreform összesen évi 444 milliárd forinttal csökkentette az állam bevételeit – állapította meg tanulmányában Tóth G. Csaba, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója és Virovácz Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa. A Napi.hu által idézett elemzés szerint a 444 milliárd 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli.
Nyertesek és vesztesek
61 százalékról 42 százalékra csökkent a legmagasabb jövedelműek hozzájárulása az összes adóbevételhez, míg a kevesebbet keresők befizetése a közös kasszába arányaiban jelentősen emelkedett. A minimálbér környékén keresők adója éves szinten átlagosan 58 ezer forintról 126 ezer forintra emelkedett, az átlagbér környékén keresők adókötelezettsége viszont 312 ezer forintról 299 ezer forintra mérséklődött. Miközben a három vagy több gyermeket nevelők számára az adóreform összesen 67 milliárd forint adócsökkenést biztosított, az összeg 92 százaléka a legfelső két jövedelmi tized nettó keresetét növelte, az alsó hat jövedelmi tizedbe tartozó nagycsaládosok adója összességében nem változott.
Mit hozna az egy számjegyű szja?
A szerzők megvizsgálták azt is, milyen hatással járna az egységes 9 százalékos adókulcs a költségvetési bevételek és az adóterhek változása szempontjából. A tavasszal Orbán Viktor által felvetett ötlet – a 2011-es adatok alapján – 521,8 milliárd forinttal, azaz 44 százalékkal csökkentené tovább a költségvetés személyi jövedelemadóból származó összes bevételét. Egy ilyen forgatókönyv megvalósulásakor az adóköteles magánszemélyek nettó bére évente átlagosan 119 ezer forinttal emelkedne, ami 12 hónapos munkaviszonyt feltételezve havi 9900 forintos adócsökkenés. Az alsó öt jövedelmi tized esetében az egy számjegyű jövedelemadó bevezetése átlagosan évente 39 ezer forint adócsökkenést jelentene, míg az adófizetők többet kereső felének átlagosan 200 ezer forinttal emelkedne a nettó bére.
