A kutatások azt is kiderítették, hogy a nélkülözés bizonyos információk kevésbé hatékony feldolgozásával is kapcsolatos lehet – számolt be a Times amerikai magazin online kiadása a JAMA Pediatrics és a Journal of Neurosciences című szaklapokban ismertetett tanulmányokról.
Egy korábbi munka már utalt arra, hogy a szegénység befolyásolja a gondolkodási képességeket és ronthat iskolai teljesítményen is, azonban modern képalkotó eljárások segítségével a kutatók most az agy olyan változásait dokumentálták, amelyek a szegénységgel hozhatók összefüggésbe.
A JAMA Pediatrics folyóiratban közölt tanulmány kimutatta, hogy az elszegényedett családokban felnövő gyerekek agyában mind a fehér-, mind a szürkeállomány kisebb volt, mint a jobb körülmények között élő gyermekekében. A szegényebb gyermekeknél a figyelem, a memória és az érzelmek irányításában szerepet játszó hippokampusz és az amigdala területe is kisebbnek bizonyult.
Fotók: Neményi Márton
A Washington Egyetem St. Louis-i orvosi karának kutatói szerint az agyterületek kisebb mérete talán annak a stressznek és aggodalomnak a számlájára írható, melyet a szűkös körülmények között élő gyermekek tapasztalnak, hiszen elképzelhető, hogy a szülői gondoskodás is megszenvedi a nélkülözést.
Persze, a szülő a hibás
A másik tanulmányban, amely a Journal of Neuroscience-ben jelent meg, a Northwestern Egyetem tudósai a szegénység egyik gyakori velejáróját, az anya alacsonyabb iskolázottságát a szerény körülmények között felnövő gyerekek agyának gyenge hangfeldolgozó képességével hozták összefüggésbe.
Azt fedezték fel, hogy azok a serdülők, akiknek édesanyja kevesebb osztályt végzett, nagyobb valószínűséggel mutattak a beszéd hallásakor többféle, “zajosabb” idegi reakciót, mint a műveltebb anyák gyermekei. Ez az idegi válasz – egy korábbi tanulmány alapján – olvasási nehézségekhez vezethet.
A kutatócsoport arra gyanakszik, az anya és gyermeke közötti állandó szóbeli érintkezés hiánya lehet az egyik oka a “zajosabb” agyi reakciónak, mivel a fejlődő agyban a korai kommunikáció alapozhatja meg a hatékony beszédfelismerést.
Biztos?
Azért (is) érdekes dolog a tudomány, mert nehéz olyan kutatást találni, aminek megallapításait ne cáfolná tökéletesen legalább egy másik kutatás.
A Város Mindenkié tüntet a hajléktalanság kriminalizációja ellen
Az Oxfordi Egyetem kutatói például tavaly úgy találták, hogy egy ember minél távolabb születik az Egyenlítőtől, annál nagyobb lesz az agya. A magyaroknak tehát nagyobb az agyuk például a görögökénél vagy az olaszokénál, kisebb azonban a svédekénél vagy akár a lengyelekénél.
A tudósok egyúttal azt is megállapították, hogy az agyméret változása nincsen összefüggésben az intelligenciával. Vagyis hiába nagyobb az északiak agya a déliekénél, nem feltétlenül intelligensebbek náluk. A kutatók szerint pusztán azért nőtt nagyobbra az Egyenlítőtől távolabb élők központi vezérlőrendszere, hogy megbirkózzon a lakhelyükre jellemző hosszabb telekkel és szürke nappalokkal.
