A várakozásokat kissé meghaladóan 1,4 százalékra emelkedett az infláció szeptemberben az előző év azonos időszakához képest. Augusztusban ugyanis még ennél kisebb, mindössze 1,3 százalékos volt a pénzromlás az előző év augusztusához képest. A maginfláció éves szinten markánsabban, 3-ról 3,5 százalékra emelkedett szeptemberben – írja Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője.
A fogyasztói árak egyébként idén augusztus és szeptember között 0,5 százalékkal növekedtek.
Ellentétes folyamatok hatnak
A várakozásoknak megfelelően a dohánytermékek árrésének emelése már túlnyomórészt megjelent a fogyasztói árindexben. Az élelmiszerárak 0,4 százalékos havi csökkenését döntő mértékben az idényáras élelmiszerárak 5,3 százalékos zuhanása okozta, ami részben a tavalyinál érdemben kedvezőbb termésnek köszönhető.
Az inflációra a következő hónapokban ellentétes folyamatok lehetnek hatással. Egyes banki szolgáltatások áremelése, valamint a taxitarifák markáns emelésének hatása felfelé húzhatja az inflációt. Ezzel szemben az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat.
Jövőre 1,6 százalékos infláció
Így a következő hónapokban 1,5-1,6 százalék körüli inflációra számítunk – írja az elemző. A háztartási energiaárak további 11,1 százalékos csökkentése novembertől tovább mérsékli az inflációt, így decemberre az infláció 0,8 százalékra eshet.
Az idén 1,9, jövőre 1,6 százalék lehet az átlagos infláció, amire a sertés- és baromfihúsok áfájának csökkentése további lefelé mutató kockázatot jelent. Mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3% inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat, ugyanakkor a 3 százalék feletti maginfláció miatt indokolt az óvatosság.
