Gazdaság

Húsra sem telik az ország harmadának

szegénység (szegénység)
szegénység (szegénység)

A statisztikák szerint jobban élünk. Tényleg?

Bár a közfoglalkoztatottaknak hála a statisztikák bérnövekedést mutatnak, a valóságban a lakosság jövedelmi helyzete távolról sem rózsás.

Mint arra a Buksza blog rámutat, a KSH friss, a relatív jövedelmi szegénységet és a társadalmi kirekesztődést vizsgáló kiadványából kiderül, hogy az úgynevezett “anyagi deprivációs ráta” és a “súlyos anyagi deprivációs ráta” (magyarán tehát a komoly anyagi szűkösség) az utóbbi években emelkedett.

Valójában így

Az emberek harmadának nincs pénze arra, hogy kétnaponta húst egyen, évente egy hét üdülésről pedig az emberek kétharmada csak álmodik.

A mutatókat kilenc, az anyagi helyzetet jellemző paraméter alapján számítja a KSH. A kilenc probléma (paraméter) a következő: lakással vagy hiteltörlesztéssel összefüggő fizetési késedelem; nincs pénz a váratlan kiadásokra; anyagi okokból nincs telefon, mosógép, tévé vagy autó; nincs pénz egyhetes üdülésre; kétnaponta nincs pénz húsra; valamint a lakás megfelelő fűtését képtelen megoldani. Ha a kilenc paraméterből három igaz egy háztartásra, akkor anyagilag depriváltnak, ha pedig négy, akkor anyagilag súlyosan depriváltnak számít.

Nézze meg közelebbről!

Infografikonunkon láthatja, ki mennyiért doglozott az év első felében.

Az anyagi deprivációs ráta 2010-ben közel 40, tavaly már 44 százalékos volt, a súlyos anyagi deprivációs ráta ezzel párhuzamosan 21,6 százalékról 25 százalék fölé emelkedett. A tavalyi adatok szerint a legtöbb háztartásnak (74,3 százalék) a váratlan kiadásokra nem volt fedezete, évente egy hét üdülés a háztartások kétharmadának nem fért bele, 32 százaléknak pedig kétnaponta nem futotta húsra. Közel 15 százalékos azok aránya, akik nem tudták megfelelően fűteni a lakásukat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik