Hogy a kisvállalkozásoknak van a legnagyobb szükségük az uniós támogatásokra a beruházásaikhoz, azt mindenki tudja. Mert ők férnek hozzá legkevésbé a jó hitelekhez, mert őket akadályozza a növekedésben a leginkább a tőke hiánya – és mert az önfoglalkoztatás még mindig jobb, mint a segélyezés. És egy ügyes kisvállalkozó – pont a hatékonyság hiánya miatt – sokkal több embert vesz fel, mint egy hasonló profilú nagyobb cég.
Ám a 2007 óta az uniós pénzeket osztó kormányok szép sorban ignorálták ezt a tényt: a hétezer milliárd forintból csak valamivel több mint ezermilliárd ment olyan támogatásokra, amelyek egy kisvállalkozás számára belátható összegűek – mondjuk 100 millió forint alattiak. A kicsik ugyanis azért sem tudnak nagyobb összegekre pályázni, mert a legtöbb pályázatnál nekik kell megelőlegezni a támogatást a beruházás végéig, akár évekig.
Aránytalanságok a rendszerben
A kiosztott pénz hat-hetedére a nagy csávók csaptak le, mint ez a lapunk által végzett adatelemzésből kiderül. Majdnem négyezer milliárd forint jutott a legnagyobbaknak, vagyis annak az ezer cégnek vagy szervezetnek, amely milliárdban számol. Körülbelül 7500 olyan támogatást osztottak ki, amelyet százmilliós nagyságrendű, vagyis 100-999 millió forintos.
Darabszámra a legtöbb persze a 10 millió forint alatti kategóriába esik: mintegy 57 ezer pályázó kapott ennyi pénzt. Csakhogy ők összesen 1100 milliárd forintnyi támogatáson osztoztak. Összehasonlításképpen: a 10-99 milliárd forint közötti kategóriában 1100 milliárd forint jutott 50 pályázóra. Az a nyolcszáz pályázó, amely 100-999 millió forint közötti összeget nyert, kétszer annyin osztozott, mint a legkisebb 57 ezer.
Hogy kicsit kézzelfoghatóbbak legyenek ezek a nagy számok, kikerestünk néhány beruházást, amelynek értéke az adott nagyságrendben kifizetett átlag környékére esik.
Nagyprojektek
Száz milliárd forint feletti összeggel mindössze 4 beruházás szerepel: a 4-es metró, a Szajol-Püspökladány közötti vasútvonal, az M0-s körgyűrű továbbépítése és egy a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő pályázati keret, amelyet a nemzetgazdasági tárcán keresztül a munkaügyi hivatalok osztanak el.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
A 10-99 milliárd forintos kategóriában már nagyobb a választék: 50 pályázat volt, amely összesen 1100 milliárd forintot nyert el, 22 milliárd forintos átlaggal. Ennyi pénz jut például a ráckevei Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javításának előkészítésére. A projekt keretében a Dunának ezt az részét illetve a környékbeli mellékágakat kotorják, kiemelik az iszapot és egy vízleeresztőt létesítenek Tassnál. Ezzel részben a víz minőségét szeretnék javítani, részben járhatóbbá tenni a Csepel-sziget mellett a Dunát. Az iszapot majd mezőgazdasági célokra, területfeltöltésre illetve a hulladéklerakóknál lehet hasznosítani. Egyelőre a pénz 1 százalékát hívta csak le az Országos Vízügyi Igazgatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai alapján.
Homályos koragyermekkor
A legtöbb forrást – 2141 milliárd forintot, az összes pénz több mint negyedét – az 1-9,9 milliárd forint közötti összegű 816 projektre adták a magyarországi pénzelosztók. Az átlagos összeg 2,5 milliárd forint volt – épp ennyit kapott például a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet a koragyermekkori (0-7 év) programjára.
Nem véletlen, ha még nem hallott soha erről az intézetről: 2011-ben alapították, a Semmelweis-tervben megfogalmazottak alapján. A szervezet honlapja szerint az intézetre azért volt szükség, mert „új alapokra kellett helyezni az egészségügy rendszerszervezési, humánpolitikai és módszertani háttérmunkáját. Az új szemlélet meghonosításához szükség volt egy, a rendszer irányításához is kötődő funkciókat ellátó fejlesztési központ létrehozására. Ez lett a GYEMSZI. Hozzánk tartozik az országos egészségügyi minőségfejlesztési és betegbiztonsági stratégia megalkotása, a különböző ellátási szintek szakmai fejlesztési koncepciójának, módszertani hátterének kidolgozása és betegút szervezési és fejlesztéspolitikai feladatok ellátása.”
Hogy a meglehetősen elméleti feladatkörű intézet pontosan milyen koragyermekkori programot indított el 2,5 milliárd forintért, az a szervezet honlapjáról nem derül ki. Eddig félmilliárdot költöttek el erre az NFÜ szerint. A szervezet sajtóosztályán rákérdeztünk, válaszukat várjuk.
Az állami és magánszféra találkozása
Egész sok pályázat – 7500 darab – volt a 100-999 millió forint közötti kategóriában, amelyre összesen 2100 milliárd forintot ítéltek meg. Az átlag 287 millió forint köré esett, ezért most több ilyen értékű pályázatot is felsorolunk:
- Salgótarjáni távolsági autóbusz pályaudvar felújítása
- A Pándzsa-balpart sokoróaljai településeinek vízrendezési koncepciója
- Munkaerő-piaci igényeken alapuló szaknyelvi képzés, és a Széchenyi István Egyetem idegen nyelvi oktatásának komplex fejlesztése
- Mezőgazdasági és élelmiszeripari hűtési rendszer fejlesztése visszacsatolt hőszivattyúval
- Árokrendszerek felszámolása a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
- Az INSPIRE irányelv bevezetése és gyakorlati alkalmazása az e-környezetvédelem területén
- Élményvár Szent István és a bencések korában a Pécsváradi Élményvárban
- Kistérségi közösségi ház kialakítása (integrált szolgáltató központ)
- A csaholci Általános Iskola felújítása és bővítése
- Vizes élőhelyek és fás legelők megőrzése és fejlesztése az Észak-Alföldön
- Innovatív humán orvosdiagnosztikai és életminőséget javító eljárások kidolgozása új technológizált mérőrendszerek fejlesztésével
- HUNGARIKUMOK, FÉNYFESTÉSZET, FOUCAULT-INGA: Kulturális, turisztikai és látogatóközpont a Palladio itáliai reneszánsz villáinak mintájára épült műemléki védettségű lőkösházi Vásárhelyi-Bréda-kastélyban
- Berkesz település belterület védelmét szolgáló csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztése
- Magas hozzáadott értékű, konzervdoboz gyártó kapacitás bővítésével és munkahelyteremtéssel járó beruházás Környén
A fenti projektek zöme különböző szervezetekhez tartozik, de három cég is szerepel: az etyeki MagNo Inventor Szolgáltató Kft.-é a hűtési rendszer, a DIEMAG-C Kutató, Fejlesztő Kft. végzi az orvosi mérőműszer-fejlesztést, s a Mivisa Hungary Kft.-é a környei konzervgyár. A lökösházi Bréda-kastély átalakításáért pedig az Informax Euro Kft. kapta meg a pályázati pénzt.
Képzés, korszerűsítés
A 10-99 milliós nagyságrend esetében a pályazatok zöme ugyanúgy önkormányzatoké. Néhány vállalati pályázat szerepelt csak: egy miskolci cég ipariingatlan-korszerűsítése, az Uniferro Kazán- és Gépgyártó Kft., a Sinia Bútorgyártó Kft., a Mályi Tégla Kft. munkahelyi képzéseinek a támogatása, a Gépsystem Kft. technológiai korszerűsítése, például. Összesen 30 ezer pályázó nyert ebben a kategóriában pénzt, összesen 954 milliárd forintot.
Vásárol nekem az EU!
A néhány milliós pályazatokból is körülbelül ennyi volt, ám sokkal kevesebb pénzt, mindössze 155 milliárd forintot kaptak. Az átlagos 5,6 millió forintos nyertes pályázatra néhány példa: a Mambó Rádió Kft humánerőforrásának fejlesztése, a Lánchíd Patika Kft képzési projektje, ZSÍR-CAR Kft. ingatlanvásárlása iroda kialakítása céljából, egy JCB 3 CX Contrractor kotró-rakodógép beszerzése a Veba-Therm Kft.-nél. Mint látni lehet, ezek már inkább egy-egy vállalati lépésre, beszerzésre vonatkoznak.
Mindössze néhány ezren gondolták úgy, hogy 1 millió forint alatti összeggel is megéri végigszenvedni a pályázati procedúrát, s kevés pénzt is hoztak el, összesen mindössze 2,2 milliárd forintot. Jellemzően minőségirányítási rendszerek bevezetését, apróbb bővítéseket finanszíroztak ilyen értékben
